A béka és a királylány: Csókolni vagy inkább falhoz vágni?

Ugye mindenki ismeri azt a klasszikus mesét, ahol a királylánynak meg kell csókolnia egy undok kis békát, hogy az királyfivá változzon? Romantikus, igaz? Nos, el kell, hogy keserítselek: az eredeti verzióban nemhogy csók nem volt, de a királylány annyira mérges lett a békára, hogy egyszerűen a falhoz vágta őt. Igen, jól olvastad! A békakirály története egészen másképp indult, mint amit ma ismerünk.

Az eredeti mese – A békakirály Grimm változata

A Grimm testvérek 1812-es gyűjteményében megjelent „Békakirály, avagy a Vas Heinrich” című mesében a béka nem éppen az a bájos, csókolnivaló teremtmény volt, mint aminek ma képzeljük. A béka ugyan segített a királylánynak, de cserébe azt kérte, hogy a palotában élhessen vele, sőt, még az ágyában is aludhasson. A királylányt teljesen kikészítette a béka tolakodása, és az eredeti történet szerint annyira felbosszantotta magát, hogy egy gyors mozdulattal a falhoz vágta.

Bármilyen durvának is tűnhet ez a jelenet, a mese ezzel a mozdulattal hozta el a királyfi átváltozását. A béka egy pillanat alatt megszabadult az átoktól, és visszaváltozott emberré. Ez persze nem az a romantikus pillanat, amire ma vágyunk, de kétségtelenül hatásos. Az eredeti tanulság sokkal inkább a kitartásról, a következetességről és az akadályok leküzdéséről szólt, mintsem a szerelem győzelméről.

Csók? Későbbi romantikus találmány

A csók motívuma, amit ma mindannyian ismerünk, csak később került be a történetbe, valószínűleg a viktoriánus korszak hatására, amikor a romantikus gesztusok és a szerelmi történetek elengedhetetlen részei lettek a meséknek. A falhoz vágás kicsit talán túl durvának tűnhetett az akkori közönség számára, így jött a csók, amely egy varázslatos, érzelmekkel teli átváltozást hozott.

A romantikus csók egyfajta pozitív, szerelmi megoldást kínált, és tökéletesen passzolt a 19. századi moralitáshoz. A „szerelem mindent legyőz” üzenet sokkal jobban illett a mesék világába, mint az eredeti, erőszakos verzió.

Mese az idők változásával

A mese evolúciója remek példája annak, hogyan formálódnak át a népmesék az idő és a kultúra hatására. Amit ma csodás, romantikus történetként ismerünk, az valójában egy erős üzenetet hordozott a régi időkben. A béka falhoz vágása inkább azt mutatta meg, hogy a királyfinak ki kellett érdemelnie a lány figyelmét, nem csak varázslattal megnyerni azt.

A csókmotívum azért vált oly népszerűvé, mert a változó közönség számára könnyebben fogyasztható és romantikusabb volt. Ki ne szeretné azt hinni, hogy egy egyszerű csók mindent megoldhat? A modern társadalomban a szerelem és a boldog végkifejlet kiemelt jelentőséggel bír, és így a mese is ezt a képet erősíti meg.

A tanulság?

Bár a falhoz vágós verzió kicsit sötétebb és kevésbé rózsaszín, érdemes emlékezni arra, hogy a mesék mindig többrétegűek. Az eredeti történet arra is figyelmeztet, hogy a boldogságért, tiszteletért és megbecsülésért meg kell dolgozni, és néha keményebb lépésekre van szükség.

Szóval, ha legközelebb valaki arról beszél, hogy a királylány csókkal oldott meg mindent, jusson eszedbe: néha egy kis határozottság és erő sem árt ahhoz, hogy a békából királyfi legyen! Persze lehet, hogy ehhez a békát is le kell cserélni…