“Milyenek az igazi nők, te mit gondolsz?” – kérdezi Bojti Bori, a mesedráma felnőtteknek foglalkozások vezetője. “Olyan… igazán tökös-dögösek, igazam van?! Akik nem félnek önmaguk lenni, és ha azt tartják helyesnek, akár különc dolgokat is művelnek mások megbotránkoztatása ellenére is? Olyanok akár, akik mindezt volt (!) szerelmük megörvendeztetésére teszik? Na, de most figyelj! Hogy mindezt a volt szerelmük lakodalmán, az már… mégiscsak hihetetlen lenne, ugye?”
Egy jóslat elkerülése
“Hogy szülei elkerüljék egy jóslat beteljesülését, egy lánygyermeket 18 évig egy magas toronyba zárva tartottak. De bizony a szerelmet nem állíthatja meg senki emberfia, sőt, még egy torony sem, így hát mindez mindhiába volt! A lányba, bizony, ott fönt, ahogy az ablakon bekukkantott, szerelmes lett, és azonnal megejtette a… Nap! A gyermeket, hogy titokban tartsák, a lány dajkája kivitte az erdőbe és, bizony, magára hagyta. Az erdőben megtalálta a szomszéd király, és nem hagyhatta ott, hazavitte, hogy felneveli. És láss csudát! Egy rendkívül tűzrőlpattant, talpraesett, vonzó fiatal lány lett e gyermekből! A szomszéd király fia pedig gyermekkori játszópajtása, majd felnőve hőn vágyott szerelme lett. A fiú – nagy búbánatukra – hamarosan más menyasszonyt kapott, és e menyegzőre igen hamar sor is került. A mennyegzőre azonban a Nap leánya is hivatalos volt. Ő nemhiába volt a Nap leánya ám! Fej nélkül fogadta a követet! Ugyanis a feje nem ért rá, hisz épp fésülködött. Máskor tudod mit csinált?! Az ujjait vágta le, hogy azokból halat süssön magának! De ne izgulj! A kezét megrázta, és az ujjai azonnal visszanőttek! Huhhh!” – meséli Bori.
Jó kiállás találékonysággal párosítva
“De jaj! Ez a lány nemcsak tüzes, de kissé szeles is volt, és az ifjú párnak elfelejtett ajándékot vinni! Így hát a vendégek szeme láttára ott helyben ötlötte ki, hogyan hozhatná helyre feledékenységét. Fogta, s benyúlt a forró olajba, hogy egy aranylón csillogó kesztyűt húzzon elő a menyasszony számára és… a vendégek legnagyobb bámulatára, és azzal ajándékozta meg az ifjú arát! A királyfi… olvadozón, szerelmes szemekkel ámult szerelme különlegességén! A menyasszony, gondolhatjátok, féltékenységében maga is megpróbálta a csodát – valljuk be, mi is pont ezt tennénk! Ám… ő közönséges ember lévén bizony igencsak rosszul járt… Bizony… Úgy megégett, hogy nem maradt belőle, csak egy égett fehér rongydarab. Az esküvő, mondanom sem kell, elmaradt. A király még két másik menyasszonyt szerzett fiának, de azok hasonlóképpen jártak, így… végül megértette, hogy nincs menekvés, és végül a herceg megkérhette szerelme kezét. A mese boldog véget ért. A Nap lánya és a herceg, bizony, egybekelt, s a halott menyasszonyok násznépeit leszámítva… mindenki örült. De… most már elárulom, ez csak egy mese volt, ami, valljuk be, azért valódi, életben maradós izgalmakkal telt! Igaz?” – fejezi be történetét Bori.
Te milyennek láttad a Nap leányát?
És te? Mit gondolsz erről a fiatal nőről? Igazi bevállalós, önmagát felvállalósnak látod te is, mint Bori? Vagy inkább egy bolondnak, amiért egyáltalán elment volt szerelme menyegzőjére? Persze, így, hogy tudjuk, hogy happy enddel zárult, már könnyű azt mondanunk, hogy jól tette, de mi van, ha elmegy, és teljesen összetöri a szívét a találkozás? Mi van, ha egy pillanatig sem bírja látni azzal a másik nővel? Mi van, ha összeesik a szégyentől és a megaláztatottságtól, hogy nem elég, hogy nem ő lehetett a herceg felesége, de még el is hívják az esküvőre, hogy végignézze azok boldogságát? Vagy szerinted őt nyugalom töltötte el, és biztos volt abban, hogy szerelmük egyszer beteljesül?
Megérintett? Közel érzed őt magadhoz?
És miért is nem lehetett ő a feleség? Mert ő csak egy erdőben talált lelenc volt, egy senki lánya? Legalábbis a király és a környezete, ugye, a társadalom számára az volt. De mi tudjuk, hogy valójában egy király unokája.
És te? Éltél már meg bármelyik szereplőhöz is hasonló élményeket? Megérintett a Nap leánya története? Persze, ha az egész mesét olvasod, még biztosabban megérinthet. Volt olyan szereplő, aki esetleg feldühített? Vagy akinek a magatartása, élete vonzott?
Rögtönözhetsz te is
És van, akinek az életébe beleugranál egy kis időre? Esetleg kipróbálnád magad, amint épp jönnek hozzád a király követei, te épp nagy elegánsan rögtönzött ebéd gyanánt saját ujjaidból halat főzz, majd csak megrázod az ujjaidat, és azok visszanőjenek? Vagy a szerelmed menyegzőjén a forró olajból ezüstösen csillogó csipkekesztyűt húzz elő a menyasszony, a vőlegény és az egész násznép óriási ámulatára?
A mesedráma alkalmakon Bojti Borival könnyen belehelyezkedsz a szerepekbe, és eljátszhatsz a történetből egy mellékszereplőt, vagy eljátszhatod valamelyik főszereplőt.
Képzeld, a játék során jellegzetes, színes, szokatlanabb ruhadarabokkal, kendőkkel, tüllökkel, parókákkal, régi kalapokkal, szörmesálakkal be is öltöznek, mókáznak ezáltal átváltoznak, átlényegülnek, illetve a játékhoz a teret is berendezik. Az egészet úgy képzeld el, hogy a résztvevők egyszerre gyerekek módjára játékosak, a szavaikkal, a mimikájukkal, a hanghordozásukkal játszva szabadon kreatívak, illetve a beszélgetések során önmagunkba befelé és másokra figyelők, a mélységekkel foglalkozó komolyak. A játék során a párbeszédeket pedig szabadon alakítják, a mesét maguk szája íze szerint mesélik, és teszik kedvük szerint épp viccesebbé, egyedibbé, ötletesebbé, magukévá. A mesedráma második szakaszában, már levéve a beöltözős ruhadarabokat magukról, visszaalakulva önmagukba indul a beszélgetés, amely közelebb hozza a résztvevőket egymáshoz, ahol Bori kérdései mentén halad a beszélgetés, le az önismeret mélységeibe akár.
A gyerekek is színészek
Bori nem csak a felnőttek, természetesen a gyerekek számára is megnyitja a mesék varázslatos világát.
Gyerekfoglalkozásokat tart 4-8 év közötti gyerekek csoportjának Pilisborosjenőn a művelődési házban, immáron második éve, valamint mesedráma-, kézműves és kirándulótáborokat nyaranta. Sőt! Két alkalommal kamasztábort is tartott, szintén ezekkel a témákkal, sok nevetéssel, de a kamaszokhoz híven viszontagságokkal is.
Az első év csoportja 7-8 éves gyerekekből állt. Bori elbeszélése szerint szinte azonnal és rendkívül könnyedén magukévá tették a gyerekek a játék lényegét, és óriási közös nevetésekbe fulladt sokszor a játékuk. Így például mikor “A só” című mesét játszották, a királyt megleckéztető szegénylegényt játszó kisfiú őszinte nevetésekkel kísérve élvezte ki, hogy nem ízlik neki semmi, amit a szakácsnőt játszó kislány műanyag játékzöldségekből kis tányéron feltálal neki – só nélkül, ugye -, és minden ételt nagy gőgösen és kuncogásokkal kísérve, mondván, “Más házában dobálózok!”, dobott messzire a szobában.
Kis boszik gyülekezete
A mostani csoportban sok kisgyerek gyűlt össze, és szintén más hozzáállást kellett Borinak kialakítania, hogy a gyerekek megtanulják – és ez esetben elsajátítsák – a mesedráma menetét. Fokozatosan tanította meg a gyerekeket arra, hogy a foglalkozáson jó móka részt venni, de közben a csoport és Bori felé is ez felelősséggel jár, azaz jó dolog aktívan és kreatívan részt venni a játékban, illetve tanította meg őket arra, hogyan tudják eljátszani a hallott történetet.
Ma már – meséli Bori – óriási mókázások, huncutkodások és bosziskodások közepette zajlik egy alkalom, rengeteg nevetéssel, miközben egy mesét is eljátszanak, nem utolsósorban egy kis közösséggé is válnak, és a gyerekek, ezalatt észrevétlen hatalmasokat fejlődtek – összegzi sugárzó tekintettel Bori.
Lárifári Mesedráma gyerekeknek | Lárifári mesedráma – fiatal, felnőtt csoport | Meztélláb közösségi, élmény- és improtánc 1-től100 éves korig | Gyermektáborok a Pilisben és máshol
