Válassza az Oldal lehetőséget

A Hold: Az emberiség újabb védendő kulturális öröksége

A Hold: Az emberiség újabb védendő kulturális öröksége

Ezúttal nem egy földi helyszín, hanem maga a került fel a világ kulturális örökségeit védő World Monuments Fund (WMF) listájára. A döntés nemcsak szimbolikus, hanem konkrét figyelmeztetés is az új korszakára, amelyben az -küldetések leszállóhelyeihez hasonló ikonikus területek komoly veszélybe kerülhetnek.

 

Miért pont a Hold?

Bár a Holdra sokan egyfajta kietlen égitestként tekintenek, valójában több mint 100 helyszín található rajta, ahol az emberiség nyomot hagyott. Az Apollo-küldetések leszállóhelyeitől kezdve különböző nemzetek által hátrahagyott eszközökig és relikviákig számos tárgy tanúskodik az űrkutatás hőskoráról.

Alice Gorman, az ausztrál Flinders űrrégésze szerint ezek a helyszínek egyetemes kulturális értékkel bírnak. Az emberiség első lépései az űrben nemcsak technológiai, hanem kulturális szempontból is óriási jelentőségűek. Azonban a Holdra irányuló megnövekedett forgalom – legyen szó tudományos missziókról vagy űrturizmusról – veszélybe sodorhatja ezeket az örökségi területeket.

 

Porköd és relikviavadászok veszélyeztetik az égitestet

Az űrkutatás terjedésével az újabb landolások és tevékenységek képesek felverni a Hold felszínét borító finom port, amely messzire terjedhet, és károsíthatja a már meglévő helyszíneket. Ehhez még az sem szükséges, hogy egy közvetlenül a közelükben szálljon le.

Ráadásul az űrkutatás törtééhez kapcsolódó tárgyak iránti kereslet a Földön egyre növekszik. Ez azt jelenti, hogy a Holdon hátrahagyott relikviák potenciális célpontjává válhatnak azoknak, akik az ilyen emléktárgyakat szeretnék megszerezni, akár illegálisan is.

 

Mit jelent a világörökségi státusz?

A World Monuments Fund kétévente állítja össze listáját, a World Monuments Watch-ot, amely a világ legveszélyeztetettebb kulturális helyszíneire hívja fel a figyelmet. A Hold és annak helyszínei felkerülése nem csupán presztízst jelent, hanem egyfajta sürgős figyelmeztetés is a űrkutató közösség számára.

Gorman szerint az egyik lehetséges megoldás az lenne, ha az űrmissziók tervezési szakaszában a földi környezetvédelmi hatásvizsgálatokhoz hasonlóan elemeznék, hogy a küldetések milyen hatással lehetnek az örökségi helyszínekre. Ez segíthetne minimalizálni a károkat és hosszú távon megőrizni ezeket az értékeket.

 

Egyetemes felelősségünk

A Hold világörökségi státusza emlékeztet minket arra, hogy az emberiség nyomai nemcsak a Földön, hanem az űrben is felelősséget rónak ránk. Az Apollo-küldetések leszállóhelyei, a Holdon hagyott relikviák és eszközök mind az emberi egyedülálló darabjai, amelyeket meg kell óvnunk a generációi számára.

Az űr már nemcsak a és a technológia terepe, hanem a kulturális örökség része is. A kérdés most már az, hogy képesek vagyunk-e megőrizni ezt az örökséget, miközben újabb határokat feszegetünk az űrkutatásban és az univerzum felfedezésében.

A szerzőről

Tóth Kriszta

Egész életemet végigkísérte az írás. Kisiskolás koromtól az összes suliújság szerkesztőségében ott voltam, majd a pályafutásomat is az ország egyik legnagyobb városának napilapjánál, illetve régiós havilapjánál kezdtem. Mellettük is számos újságnak, blognak, magazinnak írtam az évek alatt. Az elmúlt pár évben pedig már mint könyvíró is bemutatkozhattam a nagyvilágnak. Eddig két könyvem jelent meg, s a továbbiak is már ott sorakoznak a fiókban vagy legalábbis a fejemben. A TűsarkakON magazint 2021-ben indítottam útjára.

TűsarkakON magazin

A TűsarkakON egy digitális gardrób, tele inspiráló tartalmakkal, amelyek segítenek újra felfedezni a hagyományos értékek szépségét. Visszahozzuk, ami igazán fontos, a modern élet előnyeivel ötvözve. Légy vagány, okos, stílusos – légy önmagad, TűsarkakON!

Nézd meg ezt is!