„Itt a Magyar Rádió…” – egy decemberi este, amikor minden megváltozott. 1925. december 1-jén este 8 órakor Budapesten, a Rákóczi út 22. egyik lakásából váratlanul hang szólalt meg. Nem a szomszédból, hanem egy dobozból. Ezzel a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elindította az első hivatalos, folyamatos rádióműsort Magyarországon.
Az ünnepi megnyitón Kozma Miklós – a cég vezetője – azt ígérte, hogy „a magyar szó a hullámokon keresztül minden határon túl eljut”, és ez nem csak költői fordulat volt: néhány hónapon belül már az ország jó részén fogni lehetett az adást.
A centenárium alkalmából idén a Kossuth Rádió egész napos különkiadással idézte fel ezt a pillanatot, az eredeti 1925-ös nyitóbeszéddel és archív felvételekkel. Ha szeretnél belehallgatni, a közmédia online felületein most bőven találsz hozzá hanganyagokat.
A Telefonhírmondótól a stúdiópalotáig
A magyar rádiózás története valójában jóval 1925 előtt kezdődik. A rádió „nagyapja” Puskás Tivadar találmánya, a Telefonhírmondó volt, amely 1893. február 15-én szólalt meg először a Magyar utca 6. alatti stúdióból.
Előfizetők százai hallgatták a vezetékes telefonhálózaton érkező híreket, tőzsdejelentést, sőt színházi és operaközvetítéseket, gyakorlatilag élő „podcastet”, jóval a rádiózás előtt.
Amikor 1925-ben megindult az igazi, éterbe sugárzott rádió, a Telefonhírmondó üzemeltetője kapta meg a műsorszórási koncessziót, és ettől kezdve Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-nek hívták a céget. A stúdió a Rákóczi úti lakásban, az adó pedig Csepelen dolgozott, 546 méteres középhullámon.
A rádió hamar kinőtte a lakásstúdiót, és 1928-ban beköltözött a Bródy Sándor utcai stúdiópalotába, a világ első, kifejezetten rádiózásra tervezett épületébe. Aki Fortepan-fotókat böngészik, ma is talál meghatóan szép fekete-fehér képeket a régi stúdiók folyosóiról és mikrofonjairól.
Háború, forradalom, csend – Amikor a rádió történelem lett
A két világháború között a rádió lett a legfontosabb hírforrás: beszédeket, hangversenyeket, sőt élő meccseket is közvetítettek. A 30-as évek „néprádió-akciója” olcsó készülékekkel látta el az országot, hogy minél több háztartásban szólhasson a Budapest I. és Budapest II. adó.
A második világháború idején az épületet bombatalálat érte, a berendezések egy része megsemmisült, de 1945 után rekordgyorsasággal újraépítették az intézményt.
1949-ben kaptak nevet a máig ismert főadók: a Budapest I.-ből lett a Kossuth, a Budapest II.-ből a Petőfi Rádió. A 3. műsor – a mai Bartók – előbb kísérleti adóként működött, majd a 60-as–70-es évekre vált a komolyzene és a kulturális műsorok fő csatornájává, végül Bartók Rádió néven fut tovább.
1956 őszén a rádió maga is a forradalom egyik főszereplője lett: innen hangzott el a „Magyarok! Testvéreink! Segítsetek!” segélykérés, és itt alakult meg a Szabad Kossuth Rádió is, amely napokon át tudósított a forradalom eseményeiről, míg november elején elhallgattatták.
Hétköznapok hangja: Szabó család, rádiójátékok, rádiókabaré
A háború és forradalom után a rádió lett a magyar nappali alapdíszlete. Műsorok, amelyek generációk emlékezetébe égtek:
• Szabó család – A legendás rádióregény 1959-től 48 éven át futott, 2500 epizódot élt meg, ezzel Európa leghosszabb családregény-sorozata lett.
• Ki nyer ma? – Játék és muzsika tíz percben – Czigány György komolyzenei vetélkedője 1969-től 2007-ig kísérte a délidőt, 2023 óta új formában a Bartók Rádión tért vissza.
• Rádiókabaré – Hofi Géza, Boncz Géza, Farkasházy Tivadar neve a 60-as évektől fogva egyet jelentett a szombat esti röhögőgörcsökkel.
A rádiójáték műfaja is igazi magyar specialitás lett: krimik, sci-fik, gyerek- és irodalmi adaptációk tömege készült. Aki ma belehallgat a Magyar Rádió archívumába vagy a NAVA adatbázisába, egy komplett hangzó irodalomtörténetbe csöppen.
Legendás hangok, akikhez országrészek igazodtak
Vannak hangok, amelyeket még akkor is felismerünk, ha a nevüket már nem tudjuk felidézni. A magyar rádiózás száz éve tele van ilyen „hangarcokkal”:
• Szepesi György, „az Aranycsapat tizenkettedik játékosa” – Ő közvetítette az 1953-as londoni 6:3-at, kommentárját ma is vissza lehet hallgatni a közmédia és több archív oldal felvételein.
• Szalóczy Pál, a „vízállásjelentés hangja” – Jellegzetes, mély orgánuma évtizedeken át köszönt be a Kossuth Rádióból, majd a MÁV és a budapesti metró utastájékoztatásából is.
• És persze a rádióbemondók és műsorvezetők hosszú sora, akiknek a hangja egy-egy korszakot jelent: hírolvasók, gyerekműsorok „néni bácsijai”, sportriporterek, kulturális magazinok állandó házigazdái.
Szepesi legendás 6:3-as közvetítése ma már önálló kultusztárgy: kazettán jelent meg, a Nemzeti Filmintézet és több portál pedig felújított videókkal, hanganyagokkal őrzi az évszázad meccsének emlékét.
A magyar rádió első aranykora filmen
A centenáriumra a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum külön dokumentumfilmmel készült „A Magyar Rádió első aranykora” címmel. A „MA 100 ÉVE” sorozat első különkiadásaként publikált film eddig nem látott filmhíradórészletekkel, játékfilmi bejátszásokkal és archív fotókkal mutatja be a 20–30-as évek rádiós világát.
A Filmarchívum online felületén és YouTube-csatornáján a dokumentumfilm mellett további kincsek is elérhetők: például archív híradók a lakihegyi rádiótornyokról, stúdióavatásokról, és a rádió mindennapjairól.
Lakihegytől a streamingig – A technika, ami mögötte dolgozik
A rádió hangja mögött mindig ott állt a technika, néha szó szerint a horizontig érő acélszerkezetekkel. 1933-ban épült fel a lakihegyi rádiótorony, amely 314 méteres magasságával akkor Európa legmagasabb építménye volt, és ma is Magyarország legmagasabb „cigarettaformájú” acélműtárgya.
Az 1970-es években a solti nagyadó vette át a főszerepet, ugyanebben az évben született meg az LGT „A rádió” című dala („Még broadcastingnak hívták…”), ami szépen mutatja, mennyire a hétköznapok részévé vált az éter.
Ma a rádió egyszerre szól URH-n, digitális földfelszíni hálózaton, kábelen, mobilappokban és podcastként. A klasszikus analóg sugárzás még mindig él – a lakihegyi torony például ma is üzemel, már más frekvenciákon –, de a hallgatók nagy része már telefonon vagy laptopon „tekeri a skálát”.
Hol hallgass bele a száz év hangjaiba? – Archívumtippek
Ha a cikk után kedved támad nosztalgiázni, érdemes elmerülni ezekben az online kincstárakban:
• Közmédia – Rádió 100 műsorfolyam: a Kossuth Rádió centenáriumi napja tele van archív bejátszásokkal, riportokkal, kulisszajárásokkal.
• Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum: „A Magyar Rádió első aranykora” és a „MA 100 ÉVE” sorozat rádiós különkiadása vizuálisan is elmeséli, hogyan született meg az a világ, ahol ma „csak” egy kattintás rádiót hallgatni.
• Szabó család- és Ki nyer ma?–felvételek a NAVA és más archív felületeken – Hangzó időutazás a 60-as, 70-es, 80-as évek nappalijaiba.
• A 6:3-as meccs teljes közvetítése – Több csatorna és archívum kínálja Szepesi György legendás hangjával, ha szeretnéd úgy átélni a Wembley-győzelmet, ahogy 1953-ban hallgatták az emberek a készülék köré gyűlve.
