A magyar zeneipar nem csak a fülünket, hanem a gazdaságot is alaposan megdolgoztatja – méghozzá kétszeresen. Egy friss elemzés szerint minden egyes forintnyi zenei befektetés 2,04 forintnyi gazdasági aktivitást generál. Vagyis: a koncertjeggyel, lemezzel, fesztivállal nemcsak a jó hangulatot, hanem a GDP-t is építjük.
Kétszer annyit ad vissza, mint amennyit beletesz
A ProArt legfrissebb zeneipari jelentéséből kiderül, hogy a magyar zeneipar szinte tankönyvi példája a multiplikátorhatásnak: ha valaki beletesz egy forintot, abból a gazdaságban több mint kettő lesz. Az Európai Unió hasonló mutatója 2,2, vagyis a hazai piac szépen tartja az iramot a nagyobb, fejlettebb rendszerekkel.
2023-ban a magyar zeneipari vállalkozások összesen közel 138 milliárd forintnyi zenei tevékenységet végeztek, ami nemcsak sok, hanem majdnem kétszer annyi, mint amennyit a teljes könyvpiac termelt ugyanebben az évben. Nem rossz egy olyan szektortól, amit még mindig sokan csak gitáros srácok próbatermi hobbijaként képzelnek el.
Sok kicsi sokra megy – Kivéve, amikor nem
A számok mögött viszont egy egészen sajátos iparági szerkezet rejtőzik. A hazai zeneipar döntően mikrovállalkozásokból áll: egy átlagos zenei vállalkozás mindössze 2,5 embert foglalkoztat. Ez azt jelenti, hogy a munka jelentős részét külsős szakik, projektalapú munkavállalók és freelancer szakemberek végzik. Technikustól turnémenedzserig sokan egyéni vállalkozóként vagy alkalmi megbízással dolgoznak.
Ez a rugalmasság előny is lehet, ha épp pörög a piac. De amikor baj van, ez a rendszer nehezen védi meg a benne dolgozókat. Emellett az is látszik, hogy a piac erősen koncentrált: a száz legnagyobb cég viszi el az iparági bevételek 78 százalékát, a top 300 pedig már 93 százalékot zsebel be. Vagyis sok a kis szereplő, de csak kevesen tudnak belőle igazán jól megélni.
Nem csak a színpadon van reflektorfény
A zeneipar nem csupán hangulatfelelős: komoly adóbevételt is termel. 2023-ban összesen több mint 61 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetéshez. Ez az összeg vetekszik a közműadó vagy a turizmusfejlesztési hozzájárulás éves bevételeivel, tehát messze nem elhanyagolható tétel.
És hogy mit ad még a zeneipar a gazdaságnak? Munkahelyeket. Több mint 17 ezer ember dolgozik benne, zenészek, hangmérnökök, hangtechnikusok, koncertszervezők, grafikák, social media menedzserek, roadok, fényesek, stage managerek, és még sokan mások. Ők együtt évente több mint 282 milliárd forintnyi hozzáadott értéket állítanak elő, ami a teljes magyar GDP 0,3 százalékát teszi ki. Igen, jól olvastad: a GDP-nek van zenei lába.
Művészet és gazdaság – Kéz a kézben
A jelentés készítői szerint a zeneipar pont attól olyan izgalmas, hogy egyszerre kulturális és gazdasági erőtér. Nemcsak alkot, hanem termel is, méghozzá nem is keveset. A projektalapú működés miatt pedig az egyik legdinamikusabban alkalmazkodó ágazat, amely rengeteg szakterületet mozgat meg az IT-től a gasztronómiáig.
Az elemzés teljes szövege a zeneipar.info oldalon érhető el, de a lényeg egyszerű: a magyar zene nemcsak szól, de számít is.
