Válassza az Oldal lehetőséget

A nők és a férfiak különbözőképpen gyászolnak?

A nők és a férfiak különbözőképpen gyászolnak?

A minden embert érint élete során, de ahogyan ezt a veszteséget feldolgozzuk, az jelentősen különbözhet attól függően, hogy nők vagy vagyunk. A társadalmi , a szocializáció és a biológiai különbségek mind hatással vannak arra, hogyan éljük meg és fejezzük ki a veszteséget. Vajon igaz, hogy a férfiak „láthatatlanul” gyászolnak, míg a nők érzelmeiket könnyebben kimutatják? Hogyan befolyásolja a különböző gyászfolyamatokat a társadalmi környezet? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe alábbi írásunkban.

 

A gyász mint univerzális tapasztalat

A gyász az élet egyik legnehezebb érzelmi próbatétele, amely mindenkit érint, nemtől, kortól és kultúrális háttértől függetlenül. Azonban a gyász feldolgozása, annak összetettsége és időtartama egyénenként változó, sőt, gyakran a nemek közötti különbségeket is tükrözi.

Míg a nők hajlamosabbak az érzelmeiket nyíltan kifejezni és megosztani, a férfiak gyásza gyakran rejtve marad. Ez a jelenség nem csupán személyes tulajdonságokból fakad, hanem a társadalmi normákból és az elvárásokból is, amelyek a férfiakat az érzelmek elfojtására sarkallják.

 

A nők gyásza: Érzelmi nyitottság és közösségi támogatás

A nők gyásza általában könnyebben felismerhető, mert az érzelmeiket gyakrabban mutatják ki.

A sírás és a nyílt érzelmi kommunikáció fontos eszközei a feldolgozásának. Egy számára a gyász nemcsak egy belső folyamat, hanem sokszor közösségi tényező is: a támogató baráti és kapcsolatok segítséget nyújtanak az érzések feldolgozásában.

Azonban a társadalmi elvárások olykor éppen a gyász mélységének megétélésében okozhatnak nehezséget. A gyakori „Nem léptél még túl rajta?” vagy bántó megjegyzések további terhet jelenthetnek. Ezért kulcsfontosságú, hogy a nők is tudatosan odafigyeljenek érzelmi állapotukra és szükség esetén szakmai segítséget kérjenek.

 

A férfiak gyásza: A láthatatlan veszteség

A férfiak gyásza gyakran kevésbé látványos, ami nem azt jelenti, hogy kevésbé intenzív lenne. A férfiakat sok esetben gyermekkoruk óta arra tanítják, hogy „egy nem sír”, és hogy érzelmeiket magukban kell tartaniuk. Ez a minta felnőttkorban is megjelenik, és a férfiak hajlamosak a gyászt belsőleg megélni, külső jelek nélkül feldolgozni.

Egy családi tragédia esetén a férfi gyakran a „erős bástya” szerepét veszi fel, aki támogatja a többi családtagot, miközben a saját érzéseit elnyomja. Az ilyen érzelmi elfojtás azonban hosszú távon mentális és fizikai tüneteket okozhat, mint például alvászavarok, szorongás vagy . A férfiak által átélt „láthatatlan gyász” nem kevésbé fontos, mint a nőké, éppen ezért elengedhetetlen, hogy a környezet támogassa õket is.

 

A környezeti támogatás fontossága

A gyász egy folyamat, amelynek során a környezet szerepe kulcsfontosságú. Míg a nőknél a sokszor közvetlenül megjelenik, a férfiak esetében gyakran szükség van arra, hogy a beszélgetések témaköre tágasabb legyen.

Egy egyszerű „Hogy vagy?” kérdésre a legtöbb férfi általában azt válaszolja: „Kösz, jól vagyok.” Ahhoz, hogy megnyíljanak, inkább a mindennapi dolgokról érdemes beszélgetést kezdeményezni, mint például a munkáról, hobbikról vagy éppen egy aktuális eseményről. Az ilyen beszélgetések gyakran teret adnak az érzelmek fokozatos megosztására is.

 

A gyászfeldolgozás szakmai segítséggel

Bár a gyász egy természetes folyamat, bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a veszteség feldolgozása elakad. A nőknél és a férfiaknál egyaránt előfordulhat, hogy szakember segítségére van szükség.

A pszichológus vagy gyásztanácsadó segíthet abban, hogy a feldolgozás folyamata egészséges mederben haladjon. Egyre több férfi ismeri fel, hogy a gyászcsoportok vagy egyéni terápiák hatékonyan segíthetnek, bár ezek az eszközök még mindig gyakrabban népszerűek a nők körében.

 

A nemek közötti különbségek tisztelete

Fontos megérteni, hogy nincs egyetlen helyes módja a gyásznak. Az egyéni különbségek mellett a nemek közötti eltérések is természetesek. A nők és a férfiak különböző módon és ritmusban dolgozzák fel a veszteséget, és ezeket a különbségeket tiszteletben kell tartani.

A gyász egy mélyen személyes folyamat, amelyben mindenkinek joga van a saját útját bejárni. A legfontosabb az, hogy biztosítsuk egymásnak a támogatás lehetőségét, legyen szó érzelmi kommunikációról vagy egyszerű, mindennapi beszélgetésekről.

A szerzőről

Somogyi Eszter

Somogyi Eszter vagyok, kétgyermekes családanya. Korábban a versenyszférában dolgoztam közgazdászként multinacionális cégeknél, majd banki területen. 2002-ben szerelembe estem az asztrológiával, amit azóta is használok a munkám során: 15 éve írok havi előrejelzést egy regionális programajánló újságba, illetve 2024 tavasza óta már a TűsarkakON magazinba is. A családalapítást követően a fontossági sorrend megváltozott: a gyermeknevelés mellett a segítői szakma kezdett el egyre inkább vonzani. Miközben magánemberként átéltem a pszichodráma, a családállítás és a bodywork módszerek jótékony hatását, képeztem is magam: elvégeztem a pszichodráma képzést, gyászcsoport vezető lettem, családállítási tanfolyamon vettem részt és gyakoroltam rengeteget. 2021-ben pedig emberi erőforrás tanácsadóvá váltam a MATE mesterképzés keretében. Az utóbbi években az az élményem, hogy nem lehet élesen kettéválasztani a pszichét és a testet. Ezért jelenleg természetgyógyász, illetve életmód tanácsadó és terapeuta képzésen veszek részt. Szeretem ötvözni az általam tanult és gyakorolt módszereket, hiszen a több nézőpont egészebb képet ad az aktuális helyzetről.

TűsarkakON magazin

A TűsarkakON egy digitális gardrób, tele inspiráló tartalmakkal, amelyek segítenek újra felfedezni a hagyományos értékek szépségét. Visszahozzuk, ami igazán fontos, a modern élet előnyeivel ötvözve. Légy vagány, okos, stílusos – légy önmagad, TűsarkakON!

Nézd meg ezt is!