Ha idén télen csak egy nagyszabású kiállítást pipálsz ki, jó eséllyel ez lesz az: a Szépművészeti Múzeum földszinti termeiben mostantól egy föld alatti birodalom nyílik meg a látogatók előtt. Az „Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái” című tárlat több mint 150 eredeti műtárggyal és tíz terrakotta harcossal hozza közel Kína első császárának világát, és azt a máig megmagyarázhatatlan megszállottságot, amivel a saját örökkévalóságát próbálta bebiztosítani.
A kiállítás 2025. november 28. és 2026. május 25. között látogatható, és méretét, illetve az eredeti műtárgyak számát tekintve minden eddigi kínai régészeti tárlatot felülmúl Magyarországon.
Föld alatti város, amit véletlenül találtak meg
A történet romantikusan hétköznapi: 1974-ben néhány paraszt kutat ásott Hszian mellett, amikor a földből hirtelen agyagarcok bukkantak elő. A helyszínről kiderült, hogy nem egy magányos leletdarabról, hanem a 20. század egyik legnagyobb régészeti felfedezéséről van szó: több ezer életnagyságú agyagkatona őrizte a föld alatt Csin Si Huang-ti, Kína első császárának síremlékét.
A császár sírkomplexuma városnyi, mintegy ötven négyzetkilométeres területen terül el palotákkal, udvarral, állatokkal, szórakoztatókkal és persze hadsereggel együtt reprodukálva a birodalmat, amelyet a császár a túlvilágra is magával akart vinni. A gigantikus föld alatti világot több százezer munkás építette több mint három évtizeden át.
A központi sírdombhoz – amelyet a kínaiak mai napig nem tártak fel, tiszteletben tartva az uralkodó nyugalmát – melléksírok százai csatlakoznak. Ezekből kerültek elő azok az agyagkatonák, kocsik, fegyverek és rituális tárgyak, amelyekből ma világszerte – így most Budapesten is – kiállítások állnak össze.
Kik ezek az „öröklét őrei”?
Az agyagkatonák nem egyszerű másolatok: mindegyiküknek saját arca, frizurája, testtartása van. A szobrokat részben moduláris rendszerben, részben kézműves módszerrel készítették, a testek egy része „sorozatgyártásban” készült, az egyedi vonásokat viszont külön mintázták rájuk.
A korabeli hadsereg hierarchiája a legapróbb részletekben is látszik: más páncélt viselnek a gyalogosok, más ruházatot a magas rangú tisztek, és külön kasztja van a fogathajtóknak, íjászoknak, lovasoknak. Egykor élénk színekben pompáztak, ebből ma már csak nyomok maradtak, de a budapesti kiállításon fényvetítéssel „visszafestett” 3D-s rekonstrukciók segítenek elképzelni az eredeti látványt.
Az agyagbirodalom azonban nem csak katonákból állt. A feltárt sírokban madáridomítók, artisták, akrobaták, udvari szolgák és állatok terrakotta másai is felbukkannak. Minden szereplő, aki a császár életében is jelen volt, megkapta a maga helyét a túlvilági udvarban is.
Mit látsz a Szépművészetiben?
A budapesti tárlat három nagy dinasztikus korszakon – a Csin- és a Han-dinasztián – keresztül mesél el mintegy ezer évnyi történetet. Az összesen több mint 150 műtárgy Shaanxi tartomány intézményeiből érkezett, vagyis abból a régióból, amely akkoriban Kína fővárosainak otthona volt.
A kiállítás két különleges sírrekonstrukciót is bemutat: az első császár halotti birodalmát, illetve a Han-dinasztia hatodik uralkodójának, Csing császárnak sírkertjét. Ezeket nemcsak makettként, hanem térben, vetítésekkel is láthatjuk, így szó szerint körbejárhatóvá válik a föld alatti világ.
A terrakotta harcosokkal egy térben bronz kocsik, fegyverek, rituális edények, arany- és jádetárgyak jelennek meg. A Han-kor mellékletei pedig a mindennapi élet részleteit hozzák közelebb: apró, sorozatban készült figurák, állatok, használati tárgyak mutatják meg, hogyan nézett ki egy virágzó birodalom gazdasága és hétköznapja.
Történelemóra a Hősök terén kicsit másképp
A kiállítás egyik legizgalmasabb tanulsága, hogy a császárok sírjai nem egyszerű temetkezési helyek, hanem agyagba égetett enciklopédiái egy civilizációnak: államszervezés, vallás, haditechnika, művészet és hétköznapok egyszerre jelennek meg bennük.
A tárlat kurátora, Fajcsák Györgyi arra is rámutat, hogy a kiállításnak magyar „olvasata” is van: a Michelangelo-teremben párhuzamosan futó, A Nagy Falon innen és túl című kapcsolódó kiállítás a magyarság keleti gyökereit vizsgálja.
Nem véletlen, hogy az államfő a megnyitón a magyar–kínai kulturális kapcsolatok újabb fontos állomásaként beszélt az eseményről. A terrakotta hadsereg Budapestre érkezése nemcsak látványos program, hanem diplomáciai jelzés is: Kína legféltettebb kulturális kincsei közül néhányat most hónapokra ránk bíznak.
Praktikus tudnivalók
Helyszín: Szépművészeti Múzeum, Budapest, Hősök tere
Kiállítás címe: Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái
Időszak: 2025. november 28. – 2026. május 25.
