Az influencerjelenség árnyoldala – Az NMHH Podcast a kidfluencerekről
A digitális korszak egyik meghatározó társadalmi jelensége az influencerek térhódítása, akik már nemcsak divatot vagy életmódot diktálnak, hanem gyakran a közvélekedést is alakítják. Az online média hatásmechanizmusai miatt azonban egyre gyakoribb, hogy gyerekek is részt vesznek ebben az iparágban – sok esetben anélkül, hogy tisztában lennének a hosszú távú következményekkel. Az NMHH Podcast legújabb adása a kidfluencerek, vagyis a kiskorú influencerek világát tárja fel, és rámutat a gyermekmunka árnyékos oldalára.
Gyermekek a közösségi média kirakatában
A közösségi média platformjai olyan világot teremtenek, ahol a népszerűség sokszor nagyobb értékkel bír, mint a valódi szakértelem. Ahogy Aczél Petra kommunikációkutató az adásban is kiemeli, az instant szakértők korát éljük, vagyis egy nagy követőtábor automatikusan hitelességet kölcsönözhet valakinek, függetlenül attól, hogy tényleges tudással rendelkezik-e az adott területen. Ezt a jelenséget különösen veszélyessé teszi, ha a tartalomgyártók gyermekek, akik nemcsak saját személyiségüket és identitásukat építik a közösségi médiában, hanem szüleik és szponzoraik anyagi érdekeit is szolgálják.
A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy sok esetben a gyerekek nem tudatos tartalom-előállítóként vannak jelen az online térben, hanem szüleik vagy menedzsereik irányítása alatt állnak, és gazdasági haszonszerzésre használják őket. Bár a tartalmak gyakran ártalmatlannak tűnnek – például játékok bemutatása vagy családi vlogok –, a háttérben komoly pszichológiai és jogi problémák húzódnak meg.
A digitális reflektorfény veszélyei
A kidfluencerek helyzete több szempontból is problémás. Először is, egy gyermek sem elég érett ahhoz, hogy a közösségi média toxikus hatásait megfelelően kezelje. Az online térben gyakran előforduló bántó, provokatív kommentek és trolltámadások hatalmas lelki terhet róhatnak egy kiskorúra, akinek nincs meg a szükséges eszköztára ahhoz, hogy ezeket megfelelő módon feldolgozza.
Másrészt hosszú távon is kérdéses, hogy milyen hatással lesz a gyermek személyiségfejlődésére az, hogy már fiatal korban reflektorfénybe kerül. Mi történik, ha később megbánja a korai szereplést? Hogyan befolyásolja a munkaerőpiaci esélyeit vagy a társadalmi kapcsolatait az, hogy gyermekkorában online jelenlétéből épült karrierje volt? Ahogy Aczél Petra fogalmaz, egy életen át kísérthet a digitális múlt, akár egy kitörölhetetlen billog a gyermek lelkén.
A közösségi média illúziói
A podcastban Guld Ádám médiakutató is hangsúlyozza, hogy a közösségi média egy alternatív valóságot épít, ahol a látszat gyakran fontosabb a tényleges tartalomnál. A figyelemért folytatott versenyben az influencerek nem a valóságot, hanem annak egy kiszínezett, túlfilterezett verzióját mutatják be, és a gyermekközönség nincs tisztában azzal, hogy ez az illúzió mennyire eltér a valóságtól.
A tartalomgyártás célja sok esetben nem az, hogy valódi értéket közvetítsen, hanem hogy minél nagyobb elérést generáljon, amely pénzügyi bevételt eredményez. A gyermekkövetők számára azonban nehéz felismerni a reklám és a valóság közötti határvonalat, hiszen számukra az influencer egy példakép, akinek szavait és életmódját irányadónak tekintik.
Hogyan védhetők meg a gyerekek?
A podcast egyik legfontosabb üzenete az, hogy a szülőknek, pedagógusoknak és a társadalomnak is foglalkoznia kell azzal, hogy milyen hatások érik a gyerekeket az online térben. A gyermekek digitális jogainak védelme kulcsfontosságú, különösen azokban az esetekben, amikor egy influencerkarrier érdekében már fiatal korban üzleti célokra használják fel őket.
A szakértők szerint fontos lenne, hogy megfelelő jogi szabályozás szülessen a kérdésben, és hogy a szülők is tudatosabban kezeljék gyermekeik online szereplését. Az NMHH gyermekvédelmi podcastsorozata ebben nyújt segítséget: a beszélgetések a hatóság YouTube-, Spotify– és Apple Podcasts felületein is elérhetők, és kétheti rendszerességgel jelennek meg.
A digitális világban a felelősség közös: a szülőké, a tartalomgyártóké, a platformoké és a társadalomé is. A kérdés már nem csupán az, hogy milyen tartalmat fogyasztanak a gyermekek, hanem az is, hogy milyen szerepet szánunk nekik ebben a rendszerben – és hogy milyen jövőt építünk számukra az online térben.
További cikkek a témában:
