Csehov újragondolva: Erőteljes magyar adaptáció készült a Ványa bácsiból
A klasszikus irodalom rajongóinak izgalmas hírrel szolgálhatunk: a Ványa bácsi – Buborékkeringő című televíziós játékfilm január 22-én debütál a Duna csatornán. Az alkotás nemcsak időben és térben helyezi új megvilágításba Csehov híres drámáját, hanem stílusában is merészen újít.
A produkció mögött a Megafilm Service és az MTVA koprodukciója áll, a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A rendezők és alkotók célja az volt, hogy az 1896-os Oroszország reménytelenségének témáit a magyar rendszerváltás időszakába emeljék át. Somogyi György forgatókönyvíró a Kossuth Rádióban így fogalmazott: „Szerettük volna a történetet közelebb hozni a nézőkhöz, egy olyan korszakot választva, amely még mentes volt a modern technológia zajától, és a hétköznapok emberi drámái érvényesülhettek.”
Vidéki Oroszország és Magyarország vidéke: több a közös pont, mint gondolnánk
A rendszerváltás időszaka tökéletes párhuzamot kínált Csehov világával. Somogyi szerint mindkét korszakot egyfajta csalódottság és reményvesztettség jellemezte. „A változások utáni eufória hamar szertefoszlott, különösen vidéken, ahol a gazdasági nehézségek és a társadalmi átalakulások terhei érezhetőbbé váltak.”
A történet alapkonfliktusai ugyanakkor változatlanok maradtak: elhanyagolt sorsok, elfojtott vágyak, beteljesületlen remények és elhibázott döntések hálózzák be az emberi kapcsolatokat. Az abszurd komédia műfaji keretei azonban frissességet kölcsönöznek az adaptációnak, követve a nyugat-európai trendeket.
Ikonikus szereplők, friss nézőpontok
A filmben Görög László alakítja Ivánt, azaz Ványa bácsit, akinek élete az önfeláldozás és a kiábrándultság kettősségében zajlik. Mellette Czakó Julianna Léna szerepében hozza el a történet érzelmi középpontját. A további szereplők között olyan neves színművészek tűnnek fel, mint Szervét Tibor, Molnár Piroska és Szabó Győző.
Somogyi kiemelte: „A női karakterekben minimális változások történtek, hiszen a korszakváltás szükségessé tette, hogy a nők szerepét és motivációit a mai közönség számára is érthetőbbé tegyük.”
A helyszínek, hangulatok és zenék harmóniája
A tahitótfalui Bodor major tökéletesen adta vissza a rendszerváltás utáni magyar vidék atmoszféráját, a látványtervek és jelmezek pedig szinte egy időutazás érzését keltik. Asher Goldschmidt zeneszerző érzelmekkel teli dallamai mélyítik el a történet drámai és abszurd pillanatait, míg Dévényi Zoltán operatőri munkája képi világában megőrzi Csehov örökségét.
Miért érdemes megnézni?
A Ványa bácsi – Buborékkeringő nemcsak egy klasszikus történet modern adaptációja, hanem egyben szembenézés önmagunkkal és közös múltunkkal. „A nézők magukra ismerhetnek, miközben ráébrednek arra, hogy mindig van lehetőség kapcsolódni másokhoz és változtatni a saját életükön” – mondta Somogyi György.
Ez az adaptáció egyszerre őrizte meg Csehov eredetiségét és teremtett valami újat, amivel közelebb kerülhet mind a magyar közönség szívéhez, mind a nemzetközi trendekhez. Egy biztos: január 22-én érdemes lesz a Duna csatornájára kapcsolni!
