Digitalizálják az 1879-es szegedi árvíz dokumentumait és térképeit a 150. évfordulóra
Szeged történetének egyik legnagyobb katasztrófája, az 1879-es nagy árvíz nem csupán a város szinte teljes pusztulását jelentette, hanem egy újjászületési folyamat kezdetét is. Az áradás március 12-én tetőzött, és a város belterületének több mint 97 százalékát romba döntötte. A tragédia után öt nappal maga I. Ferenc József császár is a helyszínre látogatott, és a történelembe beíródott mondattal – „Szeged szebb lesz, mint volt!” – ígéretet tett az újjáépítésre.
A rekonstrukció nem csupán a város fizikai szerkezetének helyreállítását jelentette, hanem egy modern városszerkezet kialakítását is. A munkálatok élére Tisza Lajos királyi biztost nevezték ki, míg a műszaki irányítás Lechner Ödön feladata volt. Az újjáépítés során új utcaszerkezet, modern közlekedési és csatornahálózat jött létre, amely hosszú évtizedekre meghatározta Szeged városképét. Az új város azonban nem feledkezhetett meg arról, honnan indult – most pedig ennek a múltbéli katasztrófának a dokumentumai is digitálisan elérhetővé válnak.
Egyedülálló digitalizációs projekt indul
A Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltára egy nagyszabású digitalizációs projektet indít, amelynek célja az árvízhez és az újjáépítéshez kapcsolódó teljes dokumentumanyag feldolgozása és online közzététele. A projekt nem csupán a katasztrófát követő iratokra és térképekre koncentrál, hanem egy átfogó történeti adatbázist hoz létre, amely betekintést enged a város fejlődésének több mint egy évszázados folyamatába.
Az archívum egyik legfontosabb eleme a korabeli térképek és a város újrarajzolásához készült tervek digitális feldolgozása. A szakemberek az árvíz utáni újjáépítési térképeket összevetik az 1840-es évekből származó Giba Antal-féle várostérképpel, valamint a korábbi katonai felmérésekkel. Ezeket egy modern digitális térképre helyezik rá, így az érdeklődők interaktív módon nyomon követhetik, hogyan alakult át a város az árvíz előtt és után.
A térképektől a telekkönyvekig
A projekt egyik legizgalmasabb része a telekkönyvi nyilvántartások feldolgozása, amely révén a kutatók és a helyi lakosok is visszakövethetik egyes ingatlanok és városrészek történetét. A cél, hogy az 1886 és 1972 közötti időszak ingatlanadatait is digitalizálják, így pontosan rekonstruálhatóvá válik, hogyan változtak a tulajdoni viszonyok és az épített környezet a katasztrófa után.
A felhasználók számára ez az adatbázis különleges lehetőséget kínál: bárki megnézheti majd, milyen volt a saját lakóháza vagy utcája a XIX. század végén, és hogyan alakult át az idők során. A kutatók számára pedig egy olyan vizuális és dokumentált forrást biztosít, amely segíthet a város történetének még pontosabb megértésében.
Dokumentumok, amelyek új történeteket mesélnek
A digitalizálás harmadik szakasza az árvízzel és az újjáépítéssel kapcsolatos írott dokumentumok feldolgozását foglalja magában. Ezek között megtalálhatóak a Szegedi Királyi Biztosság iratai, a kárelhárítással és újjáépítéssel kapcsolatos feljegyzések, valamint olyan kárfelmérési dokumentumok, amelyeket eddig soha nem publikáltak.
A levéltár szakemberei arra számítanak, hogy ezek között számos eddig ismeretlen információ is felszínre kerülhet. Az adatbázisba bevonják a szaklevéltárak és más intézmények anyagait is, hogy minél átfogóbb képet nyújtsanak a történtekről. A kutatók és helytörténészek mellett a lakosság számára is különleges értékkel bírhat, hiszen sok család életét befolyásolta az árvíz és annak következményei.
Egyedülálló lehetőség kutatóknak és helytörténeti érdeklődőknek
A készülő archívum nem csupán a szakemberek számára nyújt majd értékes forrásokat, hanem a helyi közösség számára is elérhető lesz egy interaktív, webes felületen. Az érdeklődők rétegenként böngészhetik a különböző időszakokat, így összehasonlíthatják a város XIX. századi állapotát a mai térképekkel.
A projekt célja, hogy a Szeged múltja iránt érdeklődők számára egy könnyen hozzáférhető, vizuálisan is szemléletes eszközt biztosítson. Ezzel nemcsak a kutatók, hanem az egyszerű érdeklődők és a diákok is betekinthetnek a város történetébe, és felfedezhetik, hogyan született újjá Szeged az 1879-es katasztrófát követően.
Támogatók és önkéntesek segítségével válhat teljessé
A levéltár munkatársai hangsúlyozták, hogy a digitalizáció komoly anyagi és emberi erőforrásokat igényel, ezért támogatók és önkéntesek jelentkezését is várják a projekt megvalósításához. A tervek szerint a 150. évfordulóra az adatbázis már teljes egészében elérhető lesz, és hosszú távon a levéltári szolgáltatás egyik kiemelt elemévé válhat.
A digitalizációs program nemcsak Szeged múltját őrzi meg a jövő generációi számára, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a város lakói még közelebbről megismerjék a helyet, amelyet otthonuknak neveznek.
További cikkek a témában:
