Dokumentumfilm készült Erkel Ferencről – új megvilágításban mutatják be a zeneszerző életét

Erkel Ferenc neve egybeforrt a magyar nemzeti operával és Himnuszunk dallamaival, de életének számos mozzanata a nagyközönség számára ismeretlen maradt. A Magyar Történelmi és Műfaji Film Alapítvány most egy 80 perces dokumentumfilmben mutatja be a zeneszerző életútját, különös tekintettel fiatalkorára és gyulai kötődéseire. Az A mi Erkelünk című alkotás célja, hogy Erkel életének eddig kevésbé feldolgozott aspektusait is feltárja, új kontextusba helyezve a magyar zenei örökség egyik legmeghatározóbb alakját.

Az Erkel-örökség mélyebb megértése

A film ötlete tavaly májusban született meg, amikor a Vidéki Múzeumok Szövetsége dokumentumfilm-készítői pályázatot hirdetett. A gyulai Erkel Ferenc Emlékház és a helyi kulturális központ szakemberei úgy döntöttek, hogy egy olyan alkotást hoznak létre, amely nem csupán a közismert zeneszerzőt mutatja be, hanem közelebb viszi a nézőkhöz azt a környezetet, amelyben felnőtt és amely formálta őt. A szinopszist Szappanos Gábor történész dolgozta ki, aki különös hangsúlyt fektetett a zeneszerző gyulai éveire és azokra a meghatározó élményekre, amelyek később inspirációként szolgáltak művészete számára.

A dokumentumfilmben szó esik Erkel kevésbé ismert szenvedélyeiről is, például sakk iránti rajongásáról. Ez a játék nem csupán szórakozást jelentett számára, hanem egyben a stratégiai gondolkodás és a precizitás gyakorlását is, amely a zeneszerzésben is visszaköszönt.

A film elkészítésének folyamata és különleges helyszínei

A forgatás 2023 júniusában kezdődött el, és több helyszínen zajlott. Bár eredetileg Gyulára fókuszált volna az alkotás, a koncepciót kibővítették, hogy Erkel Ferenc életének más meghatározó helyszíneit is bemutassák. Így a film egyes jeleneteit Budapesten, Debrecenben, a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központban és a Magyar Zene Házában is rögzítették.

A produkció különleges jelentőségét növeli, hogy a narrátori szerepet az idén februárban elhunyt Mécs Károly vállalta el. Az ő közreműködésével készült felvételek december 30-án készültek el, így ez lett az utolsó filmes munkája.

Szakértői megszólalók és a dokumentumfilm jelentősége

A filmben számos neves zenetörténész és Erkel-kutató szólal meg, köztük Batta András, a Filharmóniai Társaság elnöke, valamint az Erkel Diák Ünnepek szervezője, Sós Judit. Rajtuk kívül megszólalnak helyi szakemberek is, például Kocsis János, a gyulai Erkel Ferenc Emlékház vezetője és Kónya István, a város alpolgármestere.

Az alkotók célja, hogy a dokumentumfilm ne csupán egy egyszeri kulturális esemény legyen, hanem hosszú távon is oktatási célokat szolgáljon. Ennek érdekében egy rövidebb, körülbelül 30 perces verziót is készítenek, amelyet iskolai tanórákon és kulturális rendezvényeken lehet majd bemutatni.

Bemutató és további tervek

Az A mi Erkelünk című dokumentumfilm premierje egyelőre zártkörű vetítés formájában valósult meg, amelyet a gyulai Almásy-kastélyban tartottak az alkotásban közreműködő szakemberek számára. Mivel a rendező célja, hogy a filmet különböző dokumentumfilm-szemlékre is nevezze, a nagyközönség várhatóan csak ősszel láthatja az alkotást. Jelenleg tárgyalások folynak arról is, hogy televíziós sugárzásra is sor kerüljön, amely lehetővé tenné, hogy a film szélesebb közönséghez is eljusson.

Gyula város polgármestere, Görgényi Ernő szerint ez a projekt tökéletesen illeszkedik abba a küldetésbe, amelyet a város hosszú évek óta vállal Erkel Ferenc örökségének ápolásában. A dokumentumfilm egy széles körű összefogás eredményeként született meg, és remélhetőleg új megvilágításba helyezi a zeneszerző életét, különösen a fiatalabb generáció számára.

Ez az alkotás nem csupán egy tisztelgés Erkel Ferenc munkássága előtt, hanem egy lehetőség arra is, hogy mélyebb bepillantást nyerjünk életének kevésbé ismert, de annál fontosabb mozzanataiba.