Válassza az Oldal lehetőséget

Egy zseniális nő, aki nem hagyta, hogy a korlátok visszatartsák – Katherine Johnson története

Egy zseniális nő, aki nem hagyta, hogy a korlátok visszatartsák – Katherine Johnson története

Képzelj el egy olyan világot, ahol a tehetséged mit sem ér, ha nő vagy, ráadásul afroamerikai. Katherine Johnson ebben a világban élt és dolgozott, mégis olyan magaslatokat ért el, amiről sokan csak álmodhatnak. De hogyan is kezdődött az útja, és hogyan lett belőle a NASA egyik legnagyobb zsenije?

 

Az első lépések – Tehetség, ami nem ismer határokat

Katherine Johnson, születési nevén Creola Katherine Coleman, 1918-ban látta meg a napvilágot egy aprócska településen, White Sulphur Springsben, Virginia államban. A legfiatalabb volt a család négy gyermeke közül, és már kisgyerekkorában megmutatkozott rendkívüli tehetsége a számok iránt. Mivel a helyi oktatási rendszer nem biztosított lehetőséget a fekete diákok középiskolai tanulmányaira, szülei Nyugat-Virginiába küldték, ahol 14 évesen érettségizett, 18 évesen pedig summa cum laude diplomázott a Nyugat-Virginiai Egyetemen, az egyetlen olyan egyetemen, amit színesbőrűeknek tartottak fent. Ő volt az első afroamerikai nő, aki ezen az egyetemen doktori képzésre jelentkezhetett.

Bár matematikus szeretett volna lenni, a kor és a helyzet, amelyben élt, nem kedvezett ennek. Az előítéletekkel és a szegregációval kellett megküzdenie: Virginia államban a csak 1952-ben kaptak szavazati jogot, és a faji szegregáció egészen a hatvanas évekig érvényben volt. Katherine mégsem adta fel álmait: 1952-ben egy rokona ajánlására jelentkezett a NACA-hoz (a NASA elődje), ahová „emberi számológépeket” kerestek – olyan nőket, akik a mai számítógépek hiányában képesek voltak elvégezni a legbonyolultabb matematikai számításokat.

 

„Szoknyás számítógépek” – Út a NASA-hoz

A NACA navigációs részlegénél Katherine afroamerikai kolléganőivel együtt repüléssel és navigációval kapcsolatos számításokat végzett. Az irodát, ahol dolgoztak, „színes számítógépek” felirattal látták el, és az ott dolgozó nőket „szoknyás számítógépeknek” nevezték. Bár munkájuk létfontosságú volt, nevüket nem tüntették fel a kutatási jelentéseken – egészen addig, amíg egy férfi kollégájuk úgy nem döntött, hogy változtat ezen, és feltünteti Katherine és munkatársai nevét is.

Amikor a NACA helyét átvette a NASA és az űrprogramok elkezdődtek, Katherine tudása felbecsülhetetlen értékűvé vált. Kezdetben ugyan nem engedték részt venni a férfi kollégákkal tartott értekezleteken, de miután bebizonyította, hogy az információk, amelyeket ott megosztanak, nélkülözhetetlenek a munkájához, végül jelen lehetett ezeken a megbeszéléseken is. Ezután már nem volt kérdés: Katherine Johnson nemcsak részt vett, hanem kulcsszereplője lett az űrkutatási projekteknek.

 

Katherine Johnson és a "szoknyás számítógépek"

Katherine Johnson és a „szoknyás számítógépek” (Forrás: National Geographic)

 

A Holdig és vissza – Katherine Johnson szerepe az űrkutatásban

Katherine hamarosan olyan fontos számításokat végzett, mint Alan Shepard, az első űrhajós repülési pályája vagy a Mercury-küldetés kilövési időtartama. Az egyik legismertebb törté John Glenn űrhajóshoz kapcsolódik, aki az első amerikai volt, aki Föld körüli pályára állt. Glenn nem bízott a számítógépek által végzett számításokban, ezért ragaszkodott hozzá, hogy Katherine ellenőrizze azokat. „Ha ő azt mondja, hogy jók a számok, készen állok” – mondta Glenn. Katherine számításai nélkülözhetetlenek voltak az Apollo–11 Holdra szállásához és az Apollo–13 sikeres visszatéréséhez is.

Későbbi karrierje során Katherine már digitális számítógépekkel is dolgozott, és részt vett az űrsiklóprogramban, valamint a -kutatás matematikai hátterének kidolgozásában. Munkájával fiatalok ezreit inspirálta arra, hogy a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a területén építsenek karriert.

 

Katherine Johnson Reaching for the Moon című önéletrajzi könyve

Katherine Johnson Reaching for the Moon című önéletrajzi könyve

 

Egy kivételes élet elismerése – Díjak és örökség

Katherine Johnson munkáját nemcsak a NASA, hanem az egész világ elismerte. 2015-ben Barack Obama Elnöki Szabadság-érdemrenddel tüntette ki, ami a civileknek adható legmagasabb kitüntetés az Egyesült Államokban. Az ő életét és munkásságát dolgozta fel című film, amelynek bemutatóját még ő is megérte, és az -gálán is részt vett, amikor a filmet díjra jelölték. Egykori egyetemén életnagyságú szobrot emeltek a ére, és a NASA egyik intézménye is felvette a nevét.

Katherine Johnson -ban, 101 éves korában hunyt el, de az öröksége tovább él. Ő volt az, aki bebizonyította, hogy a számok nem ismernek színeket vagy nemeket, és hogy kitartással, tehetséggel és bátorsággal a legmagasabbra is el lehet jutni – akár a csillagokig.

 

A számolás joga - Katherine Johnson az Oscar-gálán

A számolás joga – Katherine Johnson az Oscar-gálán

 

Barack Obama Elnöki Szabadság-érdemrenddel tüntette ki Katherine Johnsont

Barack Obama Elnöki Szabadság-érdemrenddel tüntette ki Katherine Johnsont

A szerzőről

Tóth Kriszta

Egész életemet végigkísérte az írás. Kisiskolás koromtól az összes suliújság szerkesztőségében ott voltam, majd a pályafutásomat is az ország egyik legnagyobb városának napilapjánál, illetve régiós havilapjánál kezdtem. Mellettük is számos újságnak, blognak, magazinnak írtam az évek alatt. Az elmúlt pár évben pedig már mint könyvíró is bemutatkozhattam a nagyvilágnak. Eddig két könyvem jelent meg, s a továbbiak is már ott sorakoznak a fiókban vagy legalábbis a fejemben. A TűsarkakON magazint 2021-ben indítottam útjára.

TűsarkakON magazin

A TűsarkakON egy digitális gardrób, tele inspiráló tartalmakkal, amelyek segítenek újra felfedezni a hagyományos értékek szépségét. Visszahozzuk, ami igazán fontos, a modern élet előnyeivel ötvözve. Légy vagány, okos, stílusos – légy önmagad, TűsarkakON!

Nézd meg ezt is!