2026. január 1-je sokkal több, mint egy újabb év első napja. Jogilag is határvonalat jelent: ezen a napon az összes olyan alkotó műve közkincsbe kerül Európában, akik 1955-ben hunytak el. Ez azt jelenti, hogy írásaik, képeik, terveik engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül felhasználhatók, kiadhatók, újraértelmezhetők.
Az idei „szüret” különösen gazdag: szabadon használhatók többek között Albert Einstein tudományos írásai, Thomas Mann regényei, Dale Carnegie klasszikus önfejlesztő könyvei, a francia avantgárd festészet nagy alakjainak életművei, és olyan magyar alkotók öröksége, mint Hajós Alfréd vagy Kőrössy Albert Kálmán. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) külön is felhívta a figyelmet arra, hogy 2026-ban több mint ezer mű válik közkincsé, ezek közül az első négyszáz már elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK).
De mit is jelent pontosan a közkincs, és mihez kezdhetünk ezzel a kulturális kincsesládával?
Mit jelent az, hogy közkincs?
Az európai – így a magyar – szerzői jogi szabályozás szerint egy mű általában a szerző halálát követő 70. év végéig áll jogi védelem alatt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki 1955-ben halt meg, annak művei 2025. december 31-ig voltak szerzői jogi oltalom alatt, és 2026. január 1-jétől bárki szabadon felhasználhatja őket.
Fontos különbséget tenni a tartalom és annak formája között. A természeti törvények, matematikai képletek – például Einstein híres E=mc² formulája – eleve nem állnak szerzői jogi védelem alatt, de az ezekhez írt magyarázó szövegek, cikkek, előadások igen. Most ezek a szövegek kerülnek át a közkincs körébe. Ugyanez igaz a regényekre, esszékre, festményekre, zeneművekre: maga az alkotás szabadon másolható, kiadható, adaptálható, de például egy későbbi fordítás még évtizedekig lehet jogvédett, hiszen annak a fordító a szerzője.
Nemzetközi szinten a kép ennél bonyolultabb: az Egyesült Államokban például a régebbi művek egy részénél 95 éves védelmi idő és a megjelenéstől számítódik, ezért ott 2026-ban főként az 1930-ban publikált művek kerülnek a közkincsbe, míg Európában az 1955-ben elhunyt szerzők művei. Így előfordulhat, hogy egy alkotás az USA-ban már szabadon felhasználható, Európában viszont még jogvédett, és fordítva.
Einstein, aki most már szabadon idézhető
Albert Einstein neve szinte egyet jelent a 20. századi tudománnyal. A relativitáselméletről, a fény természetéről, a kvantumfizikáról vagy éppen a békéről és politikáról szóló esszéi évtizedek óta inspirálják a tudósokat, tanárokat, diákokat. 2026-tól ezeknek az írásoknak a jogi státusza is megváltozik: szövegei szabadon újrakiadhatók, digitálisan közzétehetők, kommentálhatók, akár illusztrált, modern kiadásokban is.
Ez persze nem azt jelenti, hogy eddig nem lehetett Einsteint olvasni, de a kiadóknak, oktatási platformoknak, tartalomkészítőknek mostantól jóval egyszerűbb dolguk lesz: nem kell engedélyt kérni, jogdíjat fizetni, ha például teljes terjedelmében közölni szeretnének egy fontos tanulmányt vagy esszét. Könnyebb lesz válogatott gyűjteményeket, diákolvasmányokat, interaktív online tananyagokat készíteni Einstein eredeti írásaiból.
A tudománytörténet és az oktatás így óriási ajándékot kap: a 20. század egyik legfontosabb gondolkodójának szövegvilága akadályok nélkül épülhet be tankönyvekbe, kurzusokba, ismeretterjesztő tartalmakba, vagy akár olyan kreatív projektekbe, amelyek a tudományt a fiatalok nyelvén próbálják elmagyarázni.
Thomas Mann, Dale Carnegie és a világirodalom újra szabadon
Az irodalom rajongói számára talán a legnagyobb hír, hogy Thomas Mann életműve is közkincsé vált. A 20. század egyik legnagyobb regényírójának számító német szerző – a Varázshegy, a Tonio Kröger, a Mario és a varázsló vagy a Doktor Faustus alkotója – művei mostantól szabadon újrakiadhatók, dramatizálhatók, adaptálhatók Európában.
Magyar szempontból fontos, hogy az Országos Széchényi Könyvtár már most több Mann-művet elérhetővé tett a Magyar Elektronikus Könyvtárban, köztük a Doktor Faustus és a Mario és a varázsló magyar fordításait is. Ezek a fordítók halálától függően kerültek a közkincsbe, így legálisan, ingyen olvashatók online. Ez nemcsak az olvasóknak jó hír, hanem a tanároknak, irodalmi blogoknak és minden olyan tartalomkészítőnek is, aki bátrabban szeretne Mann-szövegekkel dolgozni.
Ugyancsak 1955-ben hunyt el Dale Carnegie, akinek How to Win Friends and Influence People (Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket?) című könyve gyakorlatilag az önfejlesztő irodalom ősatyja. Az eredeti angol szöveg mostantól szabadon másolható, kiadható, újraformázható, de az egyes magyar fordítások jogi helyzete külön vizsgálandó, mert ott a fordítók szerzői jogai érvényesek.
Avantgárd festészet és jazz: Tanguy, Léger, James P. Johnson
A képzőművészetben is nagy ajtók nyílnak. Közkincsbe kerül az egyik legfontosabb szürrealista festő, Yves Tanguy, valamint a kubizmus mestere, Fernand Léger életműve. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy festményeik reprodukciói – például katalógusokban, tankönyvekben, plakátokon, dizájnprojektekben – könnyebben és olcsóbban használhatók, mert nem kell utánuk jogdíjat fizetni a jogtulajdonosoknak.
A zene világában James P. Johnson neve emelkedik ki az idei közkincslistáról. Ő volt az egyik kulcsfigurája a jazz és a ragtime közötti átmenetnek, és többek között a charleston legismertebb zenei motívumának szerzője. Zenéinek szabad felhasználása azt jelenti, hogy új hangszerelések, átiratok, remixek, filmzenék készülhetnek anélkül, hogy a komponista jogutódainak engedélyére lenne szükség, persze a felvételhez kapcsolódó jogok (konkrét hangfelvételek, előadói jogok) továbbra is külön kezelendők.
Hajós Alfréd és a magyar építészet is szabadon újraértelmezhető
Magyar szemmel különösen izgalmas, hogy 2026-tól Hajós Alfréd teljes építészeti életműve közkincs. Hajós nevét az első magyar olimpiai bajnokként ismerjük, de legalább ennyire jelentős volt építészként: nevéhez fűződik például a debreceni Aranybika Szálló terve, valamint számos sportlétesítmény és városi palota. Mostantól tervei, rajzai szabadon tanulmányozhatók, oktatási anyagokban használhatók, sőt akár inspirációul szolgálhatnak kortárs építészeti vagy belsőépítészeti projektekhez.
Ugyancsak közkincsbe került Kőrössy Albert Kálmán (Neumann Albert), a magyaros szecesszió kiemelkedő alakja, aki többek között a Tündérpalotaként ismert Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum épületét, valamint a Budapest VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumot tervezte. Az ő munkássága a historizáló és szecessziós építészet kedvelői számára kimeríthetetlen forrás lehet most már jogi akadályok nélkül.
A magyar képző- és iparművészetből Borszéky Frigyes art deco kerámiái, Pogány Vilmos (Willy Pogany) szecessziós könyvillusztrációi, díszlet- és jelmeztervei is egyszerűbben közölhetők albumokban, online archívumokban, kiállítási anyagokban. Ez a hazai vizuális kultúra újrafelfedezésének is lendületet adhat.
Török Sophie-tól Nadányi Zoltánig – Gazdag magyar irodalmi termés a MEK-ben
Az OSZK közleménye szerint 2026-ban több mint ezer mű válik közkincsé, ezek közül az első mintegy négyszáz kötet már elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK). A 2025-ben több mint 30 millió látogatást elérő MEK ma az egyik legfontosabb hazai digitális könyvtár, a nemzeti könyvtár digitalizáló központjának teljesítménye pedig már 14 millió levilágított oldalt haladta meg, ezzel európai összevetésben is az élmezőnybe tartozik.
A most közkincsbe kerülő magyar szerzők köre rendkívül sokszínű. Az irodalomból kiemelkedik Török Sophie (Tanner Ilona), a Nyugat nemzedékének jelentős írója, Babits Mihály felesége, akinek prózája, személyes hangú írásai és naplói sokat elmondanak a korszak női létélményéről. Elérhetővé válnak Nadányi Zoltán költeményei, novellái, műfordításai, valamint olyan szerzők munkái, mint Péterfy Tamás, Böszörményi Jenő református lelkész és néprajzi szakíró, Gosztonyi Ádám újságíró, Nagykállói Kállay Miklós, aki a Napkelet című folyóirat szerkesztője volt, vagy Térey Sándor, Villon, Baudelaire, Verlaine és Stefan Zweig fordítója.
Érdekesség, hogy a színpadi és színháztörténet iránt érdeklődők számára is csemege kerül a közkincsbe: Fedák Sári kétkötetes memoárja, az Útközben mostantól szabadon olvasható, idézhető, feldolgozható. Az irodalomtörténészek, tanárok, rajongók dolga ezzel sokkal könnyebb, a művek nem szorulnak zárt könyvtári raktárakba, hanem ténylegesen közkinccsé válhatnak.
Amerikai különutak: Liliom, Nyugaton a helyzet változatlan, Pluto és Nancy Drew
Miközben Európában az 1955-ben elhunyt szerzők művei kerülnek szabad felhasználásba, az Egyesült Államokban főként 1930-ban megjelent művek válnak közkincsé, a 95 éves védelmi idő miatt. Ezért 2026-ban olyan alkotások szabadultak fel az USA-ban, amelyek Európában adott esetben még jogvédettek.
Az amerikai listán szerepel például Molnár Ferenc Liliom című darabjának 1930-as hangosfilm változata, az első filmadaptáció Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című regényéből, a Disney-féle Pluto kutya korai szereplései a Mickey egér-rajzfilmekben, a klasszikus dal, a Dream a Little Dream of Me, Dashiell Hammett A máltai sólyom című regénye, valamint több, 1930-ban megjelent Agatha Christie-mű, köztük az első Miss Marple-regény, a Gyilkosság a paplakban. Ugyancsak közkincsbe kerülnek az USA-ban a Nancy Drew-sorozat első kötetei, amelyek Carolyn Keene álnéven, több szerző közreműködésével jelentek meg.
Ez a kettősség jó példa arra, hogy a digitális korban mennyire országfüggő a szerzői jog: ami az egyik jogrendszerben szabadon felhasználható, a másikban még jogvédett. Online kiadások, fordítások, adaptációk készítésénél ezért mindig fontos figyelembe venni, hogy hol teszünk közzé egy művet, és milyen közönségnek szánjuk.
Mit lehet megtenni egy közkincses (pl. Carnegie, Török Sophie) művel?
Engedély nélkül például: kinyomtathatod, beszkennelheted, feltöltheted, terjesztheted (PDF/EPUB/nyomtatott könyv), készíthetsz új kiadást (akár kereskedelmi célra is), csinálhatsz hangoskönyvet, felolvashatod nyilvánosan, készíthetsz adaptációt (színdarab, film, képregény, játék, “kortárs átirat”, remix), szabadon idézhetsz nagy terjedelemben is, elemezheted, tananyagba teheted.
Fontos: a közkincs nem csak oktatási, üzletileg is szabad felhasználás (ha tényleg az eredeti mű közkincses részeit használod).
Mit nem szabad (vagy mire kell figyelni), hiába közkincs a szerző?
A fordítások jogai külön élhetnek. A közkincs nem automatikusan “minden nyelven” közkincs. Pl. Carnegie eredeti (angol) szövege: Magyarországon 2026-tól oké, de egy magyar Carnegie-fordítás lehet, hogy még jogvédett, ha a fordító 1955 után halt meg. A fordítás önálló szerzői mű. Tehát csinálhatsz új magyar fordítást az eredetiből, de nem másolhatod gond nélkül egy mai kiadó magyar szövegét.
Török Sophie (is) külön csavar: ha ő fordított egy olyan külföldi szerzőt, aki még nem közkincs, akkor hiába lett közkincs Török Sophie (mint fordító), a forrásmű jogosultjának engedélye továbbra is kellhet a fordítás kiadásához. Pl. ha a szerző 1980-ban halt meg, a forrásmű nálunk csak 2051-től közkincs.
A “konkrét kiadás” (szerkesztés, jegyzetek, borító, illusztráció) lehet védett. A közkincs az alapműre vonatkozik, de egy modern kiadásban gyakran vannak olyan részek, amik új alkotások: előszó, utószó, jegyzetek, tanulmány, modernizált/átírt szöveggondozás, tördelés/typográfia egyedi megoldásai, különösen borítóillusztráció, képek. Tehát: kiadhatod Török Sophie verseit, de nem veheted át egy 2010-es kritikai kiadás jegyzetanyagát vagy a borítót.
Magyar jogban a szerző nevét fel kell tüntetni (idézésnél, részletátvételnél is), és tilos a mű olyan eltorzítása, ami a szerző becsületére/jóhírnevére sérelmes. Sőt, a védelmi idő után is lehet fellépés az elmaradt névfeltüntetés miatt. A törvény külön kezeli ezt.
Hangfelvéte, előadás, film nem lesz közkincs attól, hogy a szöveg az. Ha van egy modern színészi felolvasás, hangoskönyv, színházi előadás felvétele, annak a felvétele, előadása külön jog (szomszédos jogok), és attól még lehet védett.
A szerzői jog országonként eltérhet. Az USA-ban sok 1928–1977 között megjelent műnél tipikusan 95 év a publikálástól (szabálytól és formalitásoktól függően). Pl. Carnegie 1936-os könyve emiatt akár 2032-ig is jogvédett lehet ott, ha ez a 95 év a kiadástól logika érvényesül rá.
