Elakad a szó? – Dadogás és hadarás gyerekeknél, felnőtteknél
A beszédfolyamatosság törékeny rendszer: ritmus, légzés, artikuláció és figyelem együtt dolgozik benne. Nézzük meg, mi történik, ha dadogás vagy hadarás töri meg, hogyan segítenek a különböző életkorokra szabott terápiák és mentorprogramok, és mikor érdemes szakemberhez fordulni! Akkor is, ha a tünet csak időszakosnak tűnik.
Mi történik a beszédfolyamatossággal?
A dadogásnál a beszéd áramlása töredezetté válik: hangok, szótagok ismétlődnek, a hangadás elindulása megakad, néha az egész test besegít egy felesleges feszüléssel. Ez nem akarat kérdése. A beszédmotor túlérzékeny a helyzetre, az agy a biztonság kedvéért fékez, és épp ez a fékezés lesz az akadály. Ettől lehet, hogy otthon simán megy a mese, az óvodai körben viszont hirtelen elfogy a levegő.
A hadarás másmilyen: a tempó felgyorsul, a hangsúlyok elkenődnek, a szótagok összecsúsznak. A hallgató úgy érzi, előre szalad a beszélő, miközben a gondolatok teljesen rendben vannak. Gyakori, hogy a beszélő maga sem érzékeli a gyorsulást, csak azt, hogy sokszor visszakérdeznek, vagy „nem jött át” az üzenet.
Mindkét esetnél kulcstényező a változékonyság. Egy nyugodt, támogató közegben látványosan folyékonyabb a beszéd, stresszben azonnal romlik. Ez nem színlelés, hanem a beszédrendszer természetes reakciója: a figyelem, a légzés és az izommunka finom egyensúlya könnyen megbillen. A jó terv ezt az egyensúlyt tanítja újra.
Tévhitrombolás: a „majd kinövi” nem terv
Sokan hallottuk már: „Ugyan, majd kinövi.” Valóban vannak gyerekek, akiknél az első hullám magától elcsendesedik, de ez nem azonos azzal, hogy mindenkinél így is lesz. A „várjunk még” szemlélet gyakran csak hosszabbítja a bizonytalanságot, miközben néhány egyszerű szülői és szakmai lépés azonnal könnyítene a helyzeten.
Fontos látni, hogy a dadogás nem rossz szokás, amit ki lehet tiltani a szobából. Ha a környezet a tünetre reagál („Mondd szépen!”, „Lassabban!”), az sokszor épp erősíti a megakadást: nő a tét, és a beszéd még inkább kontroll alá kerül. A cél inkább az, hogy a kommunikáció maradjon biztonságos, a mondanivaló legyen az első.
A legjobb forgatókönyv az „észleljük–támogatjuk–finoman tereljük” hármas. Észrevesszük a jelet, kicsit lassítunk a közös ritmuson, és olyan helyzeteket kínálunk, ahol a beszéd nem vizsga, hanem játék. Ha szükséges, hamar bevonunk szakembert, nem azért, mert nagy a baj, hanem mert a gyors igazítások ilyenkor hatnak a legjobban.
Gyermekterápiák: játék, művészet, csoport
Kicsiknél a terápia alapja a biztonság és a ritmus. A játékos légző- és hangindítási gyakorlatok megtanítják, hogyan induljon a hang feszülés nélkül, hogyan tartson a levegő egy mondatnyi időig is ki. Kép- és bábjátékokkal könnyebb a fókuszt a mondanivalón tartani, ez rögtön csökkenti a belső nyomást.
Művészeti elemekkel (zene, ritmus, rajz, mozgás) a gyerek a saját tempóját találja meg. A ritmusjátékok például észrevétlenül lassítanak és strukturálnak; a rajz vagy a dramatikus játék megengedi, hogy a hang más csatornán is megszólaljon. Ezek nem díszítőelemek, hanem hidak a folyékonyabb beszéd felé.
A csoportterápia külön plusz. A gyerek látja, hogy nincs egyedül, kipróbálhat helyzeteket (bemutatkozás, kérdés–válasz, szereplés) védett közegben, és megtanul kudarcbiztos stratégiákat. A cél nem a hibátlan beszéd, hanem az, hogy a kommunikáció működjön, a szorongás pedig egyre kisebb helyet kapjon az életében.
Szülői kommunikáció: Mit tegyél, mit ne
Otthon nem „megjavítani” kell a gyereket, hanem kereteket adni neki. A közös beszédritmust érdemes lassítani: a felnőtt saját tempóján keresztül ad mintát, nem utasítással. Ha a gyerek megakad, hagyj időt; a szemkontaktus és a türelmes jelenlét többet segít, mint bármilyen felszólítás.
Ne fejezd be helyette a mondatot, és ne kérd számon a szép beszédet. A mondanivalót dicsérd: „Érdekes, amit mesélsz”, „Tetszik, ahogy végiggondoltad.” Ettől a fókusz az üzeneten marad, nem a hibákon. Ha valami nem érthető, kérj pontosítást természetesen: „Mondd még egyszer az elejét, mert kíváncsi vagyok.”
Érdemes úgynevezett csendes sávokat bevezetni a napba: pár perc, amikor mindenki kevesebbet beszél, és figyel a levegőre, a tekintetre, a jelenlétre. Ezek az apró rituálék megtanítják a testnek, hogy a kommunikáció nem rohanás. A beszéd ilyenkor magától is kisimul.
Felnőtt utak: légzés, tempókontroll, stresszcsökkentés, helyzetgyakorlás
Felnőttként a beszéd már egyben munkaközeg is: meeting, telefon, interjú, előadás. Itt a légzés–tempó tengely a kulcs. A tartósabb kilégzésre épülő hangindítás, a szünet mint eszköz, a mondatvégi lelassítás mind azonnal hallható eredményt ad. Nem más ember leszel tőle, hanem ugyanaz, kevesebb belső zajjal.
A helyzetgyakorlás is egy jó eszköz: telefon a pizzériába, rövid bemutatkozás a liftben, kérdés feltevése az előadáson – mind előre megtervezhető. A transzparencia is fegyver: sok felnőtt szabadul fel attól, hogy előre jelzi, dadog, és időnként megáll. A közönség a legtöbbször együttműködőbb, mint gondolnánk.
Mentor szemlélet: hogyan egészíti ki a logopédiát?
A mentorprogram lényege, hogy olyan valakivel dolgozol, aki maga is érintett vagy hosszú ideje kísér beszélőket, és a mindennapi stratégiákat adja át. Nem veszi át a logopédus szerepét, de „hidat” képez a rendelő és a hétköznapok között: hogyan kérj kávét, ha sor áll mögötted; mit mondj a főnöknek egy fontos prezentáció előtt; hogyan kezeld, ha valaki közbevág.
A mentor segít célokat kibontani. A „szeretnék jobban beszélni” helyett lesz belőle: „Havonta kétszer kérdezek meetingeken”, „Hetente egyszer telefonon rendelek ételt.” A kis, mérhető lépések gyors sikerélményt adnak, és átkeretezik az egész helyzetet: nem a tünet irányít, te irányítasz.
A közösség ereje sem mellékes. Csoportos mentorálásban látod, ki hol tart, megosztjátok a működő trükköket, és normalizálódik az egész élmény. A beszédhibából közös projekt lesz, amiben van fejlődés, humor és sok apró győzelem.
Mikor fordulj szakemberhez?
Óvodáskorban gyakori, hogy hirtelen indul egy dadogáshullám betegség, fáradtság, nagyobb életesemény után. Ha néhány hét alatt nem csitul, ha a gyerek látványosan frusztrált, vagy a kommunikáció kerülése jelenik meg (rázár a száj, int, hogy „nem”), érdemes logopédushoz időpontot kérni. A korai, játékos beavatkozás sokszor már önmagában megnyugtat.
Tartós tüneteknél, amikor hónapok óta hullámzik az állapot, az óvodában/iskolában is jelzik a nehézséget, vagy a gyerek erősen testileg is rásegít (grimasz, lábdobbanás, vállrántás), a célzott terápia, esetenként csoportmunka adja a legjobb kombinációt. Ilyenkor a családi kommunikációs szokások finomhangolása ugyanolyan fontos, mint a gyakorlatok.
Felnőttkorban visszatérhetnek a tünetek élethelyzetváltáskor: új munka, vizsgaidőszak, sok prezentáció. Ha azt érzed, a beszéd miatt kerülsz helyzeteket, ha a nap végére kimerít a „láthatatlan munka”, vagy ha a hadarás miatt rendszeres a visszakérdezés, egy személyre szabott terv – légzés, tempó, helyzetgyakorlás, szakember – gyorsan kézzelfogható eredményt hoz.
Válassz segítséget!
Ha személyre szabott támogatást keresel, a cikk alatt találod logopédusaink bemutatkozásait és elérhetőségeit. Válaszd azt a szakembert, akinek a fókusza, módszerei és gyakorlata passzol a helyzetetekhez, nézd át a linkjeit, és kérj konzultációs időpontot. Az első lépés sokszor már megkönnyebbülést hoz. Ha most nem találsz köztük a közeledben dolgozó szakembert, ne csüggedj, cikksorozatunk többi részében további fantasztikus szakértők bemutatkozását is megtalálod.
Laczi István, mentor – Ország több pontján
A nevem Laczi István, a Beszédélmény Módszertan megalkotója és mentora vagyok. 5 éves koromtól egészen 38 éves koromig, azaz közel 33 éven keresztül éltem együtt a dadogással. Ma már nyugodt, egyenletes és stresszmentes beszéddel élem a mindennapjaimat, de az út, amíg idáig eljutottam, hosszú és küzdelmes volt. Speciális beszédmentorként és volt dadogó személyként a küldetésem, hogy segítsek sorstársaimnak abban, hogy ők is megtapasztalják az akadásmentes kommunikáció élményét. A dadogás része az identitásomnak, de megtanultam, hogyan tűnjenek el a szorongással, állandó stresszel együtt járó jelek a beszédemből és a személyiségemből.
A módszertanom alapja, hogy a beszédet strukturáltan, lépésről lépésre, szintről szintre építjük újra. A tempókontroll, a légzés, a testi nyugalom, a hangképzés, az artikuláció és a stresszoldás mind beépülnek a technikába. Ezek önmagukban kevésnek bizonyultak az évek során, de a Beszédélmény Módszertan komplex rendszere egyszerre alkalmazza őket, így azonnal biztosítja az akadásmentes beszédet. A kulcs a 0–24 órás kontroll, vagyis hogy soha nem lépünk ki az új beszédtechnikából. Ez kezdetben fegyelmet kíván, de minden egyes nyugodt kimondás új beidegződést hoz létre, folyamatosan felülírva a korábbi félelmeket és rossz tapasztalatokat. A mentorprogram során rengeteg valós kommunikációs helyzetet oldunk meg, ezáltal fokozatosan csökken a nyilvánosságtól, társas szituációktól való szorongás, és erősödik az önbizalom.
A Beszédélmény immár hatodik éve működik eredményesen, és egyre több sorstársam találja meg benne a kapaszkodót a változáshoz. Közösségi felületeinken rendszeresen megosztjuk a mentoráltak fejlődését bemutató videókat, ismertetőket, és havi hírlevelekben számolok be a program aktualitásairól. Jelenleg egy könyvön dolgozom, amelyben szeretném társadalmasítani a dadogás témáját, hiszen a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy a beszédakadozás csak a jéghegy csúcsa. Mögötte számos mentális és fiziológiai folyamat húzódik, amit a külvilág nem lát, de a dadogó minden pillanatban megél. A társadalom nem hallja őket megszólalni az utcán, a boltban vagy egy étteremben, mert sokan kerülik a beszédhelyzeteket a megszégyenüléstől való félelem miatt. Éppen ezért hiszem, hogy a módszerem nemcsak a beszédet, hanem az életminőséget is alapjaiban képes megváltoztatni.
Laczi István, mentor – Ország több pontján
Sólyom Vanda vagyok, gyógypedagógus- logopédus – Budapest, 13. kerület és online
Diplomámat 2009-ben szereztem logopédia, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakpáron. Ezután azonnal ebben a szakmában helyezkedtem el, hiszen főiskolás éveim alatt tökéletesen bizonyossá vált, hogy ez az én utam. A kezdeti években magánellátásban és magánóvodai logopédusként dolgoztam. Emellett tapasztalatot szereztem SNI gyermekek gyógypedagógiai és logopédiai ellátásában mind csoportos, mind egyéni foglalkozások kapcsán. Elindítottam egy csoportos kommunikációfejlesztő foglalkozást is, mely mindig is nagy álmom volt. Ennek kapcsán még rengeteg tervem van. A jövőben nagy hangsúlyt szeretnék fordítani ennek fejlesztésére.
A tanítás mellett nagyon szeretek tanulni/fejlődni is, így továbbképzéseken és szakmai konferenciákon való rendszeres részvételemmel tudásomat folyamatosan frissítem, bővítem, illetve naprakészen tartom szakmai ismereteimet. Tavalyi évtől pedig, az ELTE Gyógypedagógia tanár MA szakára járok, mert nem titkolt célom bekapcsolódni a jövőbeli gyógypedagógus kollégák képzésébe. Ennek kapcsán munkám során nagyon sok hallgatót fogadok mentorálás céljából, gyakorlatuk elvégzése érdekében.
Jelenleg magánellátás mellett, a Dunakeszi Pedagógiai Szakszolgálatnál dolgozom logopédusként, illetve online oldalakon, közösségekben szakértői feladatokat látok el. Magántanítványaimat, a 13. kerület frekventált részén, saját terápiás helyiségemben fogadom, ahol minden feltétel adott a nyugodt, eredményes munkához.
Elsősorban óvodás és iskoláskorú gyermekeket látok el. Kedvenc területem az artikulációs zavarok javítása, de többek között foglalkozok nyelvlökéses nyelés terápiájával is, hiszen az évek során közel került hozzám ez a terület. Terápiáim során fontosnak tartom, hogy minden hozzám forduló szülőt és gyermeket ellássak megfelelő mennyiségű, érthető információval. A fejlődéshez elengedhetetlen a szülők otthon nyújtott segítsége, a gyakorlás és a gyermek nehézségeihez való megfelelő hozzáállás, ezért igyekszem a családokkal maximálisan együttműködni, a szülőket hasznosítható tanácsokkal segíteni. Két gyermek édesanyjaként én is szembesülök a gyermeknevelés mindennapi kihívásaival, örömeivel, így könnyedén látok szülői és pedagógus szemmel is egy-egy élethelyzetet, megoldandó feladatot. A terápia minden résztvevőjével szeretek jó kapcsolatot kialakítani, melyben nem szégyen kérdezni, nincsenek tabuk és feszült hangulat. Célunk a közös munka segítségével a gyermek fejlődése. Fontos, hogy tanítványaim jó kedvvel, saját akaratukból járjanak hozzám és élvezzék a terápiás foglalkozásokat.
Sólyom Vanda vagyok, gyógypedagógus- logopédus – Budapest, 13. kerület és online
Hajnal Kata, logopédus – Délegyháza és környéke
Van az a pillanat, amikor egy gyermek először kimondja azt, amit addig csak gondolt. Egy szó, egy hang, egy mosoly, és megindul valami. Ezekért a pillanatokért dolgozom. Mozgásterapeutaként több mint tíz éve, logopédusként három éve segítem a gyermekeket abban, hogy megtalálják a saját hangjukat, szó szerint és átvitt értelemben is.
Délegyházán és környékén sokan ismernek már. A Hangtündér Logopédiai Stúdiót azért hoztam létre, hogy ne csak fejlesztés történjen, hanem valódi kapcsolódás. Egy olyan biztonságos tér, ahol a gyerekek önmaguk lehetnek, a szülők pedig partnerek a fejlődésben. Minden gyermekhez külön kulcsot keresek, és ha kell, újra és újra megpróbálom, amíg a zár kattan.
Számomra a bizalom, a játékosság és az elfogadás nem extra, hanem alap. A foglalkozásaimon a nyelvi fejlesztés mellett helyet kap a mozgás, az érzelmi biztonság és az iskolaérettség támogatása is. Hiszem, hogy a fejlődés nem egy irányba mutat, hanem sokféle úton haladhat, és én abban segítek, hogy minden gyermek megtalálja a sajátját.
Folyamatosan képzem magam, mert tudom, hogy a gyerekek sokféleképpen fejlődnek. A fonológiai tudatosság, a myofunkcionális terápia, az augmentatív kommunikáció, a viselkedésterápia, mesezene terápiás módszer és még sorolhatnám, mind olyan eszközök, amelyekkel személyre szabottan tudok segíteni. Nemcsak tanítok, hanem tanulok is, minden egyes gyermek új nézőpontot ad.
A Facebook-oldalamon sorra érkeznek a szívből jövő visszajelzések. Szülők írják le, hogyan lett a csendből beszéd, a bizonytalanságból magabiztosság. Ezek a történetek nemcsak szakmai sikerek, hanem emberi kapcsolatok, amelyek hosszú távra szólnak.
Hangtündér vagyok, de nem varázspálcával dolgozom, hanem figyelemmel, türelemmel és szeretettel. Mert minden gyermek megérdemli, hogy meghallják.
Hajnal Kata, logopédus – Délegyháza és környéke
Szaller Judit, szakvizsgázott gyógypedagógus, logopédus, nyelésterapeuta – Szombathely
Munkám során különböző életkorú gyermekekkel és felnőttekkel foglalkozom. A logopédia, integratív tudományterület, rendkívül széles spektrumú, az egészen pici gyermekek beszédfejlesztésétől a felnőtt korosztályig terjed.
3 éves korban, ha a gyermek beszéde nem indul meg, ezt a nyelvi késést megkésett beszédfejlődésnek hívjuk. Beszédindító játékos-mozgásos terápiával segítjük a gyermek kommunikációját. Ebben az életkorban kiemelt jelentőségű az otthoni mesehallgatás, mondókázás, szülővel történő közös interakció. A kisgyermek “lemásolja-lemintázza”, amit anyától-apától hall és lát. Fontos a sok közös játék, amit kommunikációval kísérünk a gyermeknek.
Óvodás korban, ha a gyermek beszéde beszédhibát mutat, hangokat cserél, torzít vagy kihagy, artikulációs terápiával segítjük. A fejlesztést a hangok auditív differenciálásával, az ajak-arc-nyelv izmainak erősítésével kezdjük, majd a kialakított hang automatizálása és motoros differenciálása történik. Ilyenkor a szülő azzal tud segíteni, ha a foglalkozások anyagait otthon rendszeresen gyakorolják gyermekükkel, valamint helyes, tiszta beszéddel javítják őket. Logopédiai terápiáknál nagyon fontos az ép hallás, így célszerű fül-orr-gégészeti kivizsgálás a fejlesztések megkezdése előtt.
Számomra egy nagyon kedves logopédiai terület a nyelvlökéses nyelés terápia, melyet nagyrészt a fogszabályozás előtt vagy annak részeként végzünk. Nyelvlökéses nyelés esetén a nyelv nekinyomódik a fogaknak, fogívnek, ezzel elmozdulást, deformitást okoz. Ez a terápia nagyfokú tudatosságot, koncentrációt igényel, a helyes nyelés automatizálásához belső és külső motiváció is szükséges. Fontos a szájtérben való pontos tájékozódás, hogy a nyelv mind nyugalmi helyzetben, mind nyelésfunkció közben megfelelő pozícióban legyen. Ezzel alakítja, segíti a fogszabályozás menetét, sikerességét, valamint a megfelelő arc, ajak-és nyelvizomzat, szájpad kialakítását. A szabályos nyelés elsajátításával tartós eredmény érhető el a fogszabályozásban.
E terápiák mellett még számos területe van a logopédiának, ettől ilyen színes, változatos ez a gyönyörű pálya.
Honlap | Facebook | Instagram | TikTok
Szaller Judit, szakvizsgázott gyógypedagógus, logopédus, nyelésterapeuta – Szombathely
Petrus Tünde, gyógypedagógus-logopédus – Budapest, 11. kerület
A beszéd sokkal több, mint szavak kimondása: az önkifejezés, a társas kapcsolatok és a tanulás alapja. Amikor egy gyermek bizonytalan a kommunikációban, vagy fejlődése nem a megszokott ütemben halad, annak hatását az egész család érzi. A tudatos szülők számára ilyenkor különösen fontos, hogy hiteles, megbízható szakmai támogatást kapjanak.
Az InnerVoice központot több mint tizenöt éves tapasztalattal a hátam mögött alapítottam, ahol nemzetközi módszerekre építve segítem a gyermekeket és felnőtteket a tiszta, magabiztos kommunikáció útján. Szemléletem egyszerre empatikus és precíz: minden fejlesztési folyamat személyre szabott, szeretetteljes, és nyugodt légkörben zajlik.
A szolgáltatások széles skálán mozognak: beszédindítás a legkisebbeknek, artikuláció javítása és komplex nyelvi fejlesztés az óvodás korosztály számára, Meixner-módszerrel támogatott olvasástanítás, valamint diszlexia prevenciós és reedukációs terápia a kisiskolásoknak. A Tomatis módszeren alapuló audio-pszicho-fonológia terápia pedig különleges lehetőséget nyújt az auditív feldolgozás, a figyelem és a pszichés egyensúly fejlesztésére bármely életkorban. A logopédiai terápia kiegészítéseként pedig pszichológusok, Gestalt terapeuták szakértelmét is igénybe vehetik a hozzám fordulók.
A korai felismerés kulcsfontosságú. Ha időben érkezik a támogatás, a tanulási nehézségek megelőzhetők, és a gyermek önbizalma is erősebbé válik. Az InnerVoice-ban ezért minden diagnózis gondos odafigyeléssel készül, és a szülők is aktív részesei a folyamatnak.
Az igényes, tudatos családok számára a minőség és a megbízhatóság nem kérdés, én pontosan ezt képviselem. Nálam a szakmai alaposság, a személyre szabott fejlesztés és az empatikus hozzáállás találkozik.
A tiszta beszéd és a magabiztos kommunikáció olyan érték, amely egész életen át elkísér, és meghatározza, hogyan tudjuk megmutatni önmagunkat. Az én hivatásom az, hogy segítsem a hozzám forduló gyermekek és felnőttek belső hangjának a kibontakozását.
Petrus Tünde, beszédfejlesztő – Budapest, 11. kerület
Ottóffyné Végvári Nóra, logopédus – Budapest, 13. kerület
A mai világban a beszéd és a kommunikáció alapvető szerepet játszik abban, hogyan boldogulunk a mindennapokban. A tiszta önkifejezés nemcsak az iskolai és munkahelyi sikerekhez elengedhetetlen, hanem a kapcsolatteremtésben és a magabiztos fellépésben is kulcsszerepet tölt be. Logopédusként abban segítelek, hogy gyermeked – vagy akár te magad – örömmel, magabiztosan és gördülékenyen tudja használni a nyelvet. Hiszem, hogy a beszéd nem csupán hangok helyes kiejtéséről szól, hanem arról a belső harmóniáról is, amely biztonságot ad a mindennapokban. Számomra a nyugodt, bizalmi légkör megteremtése a legfontosabb, hiszen így tud igazán kibontakozni a fejlődés és az önbizalom.
A munkám minden esetben alapos állapotfelméréssel kezdődik. Komplex logopédiai diagnosztika segítségével térképezem fel a gyermek beszéd- és nyelvi készségeit, valamint azokat a területeket, amelyek célzott támogatást igényelnek. A vizsgálat játékos formában zajlik, a szülőkkel folytatott beszélgetésekkel kiegészítve, így teljes képet kapok a fejlődésről. A terápia mindig személyre szabott: lehet artikulációs zavar javítása, nyelvi fejlesztés az iskolára való felkészítéshez, vagy a nyelvi késés, megkésett beszédfejlődés támogatása. A fejlesztő foglalkozásokban nemcsak a beszédet, hanem a figyelmet, az emlékezetet, a gondolkodást és a mozgást is erősítjük, hogy a fejlődés komplex legyen és valóban megalapozza a sikeres iskolakezdést és társas kapcsolatokat.
Szolgáltatásaim között kiemelt szerepet kap a szülők és kismamák támogatása is. Hiszem, hogy a szülők bevonása nélkül nem lehet teljes a logopédiai fejlesztés. Ezért tanácsadások során átbeszéljük a felmerülő kérdéseket, megoldásokat keresünk a mindennapi gyakorláshoz, és biztonságot adok az otthoni feladatokhoz is. A hozzám fordulók tapasztalatai szerint a terápia nemcsak a gyermek fejlődését segíti, hanem a családi kapcsolatokban is oldja a feszültséget, hiszen mindenki megérzi, hogy jó úton haladunk. Hiszem, hogy minden gyermek képes a fejlődésre, és örömmel kísérem ezen az úton sok türelemmel, szeretettel és szakmai tudással.
Ottóffyné Végvári Nóra, logopédus – Budapest, 13. kerület
Szabó-Cser Kitti, logopédus
Szabó-Cser Kitti vagyok, 2019-ben végeztem a győri Széchenyi István Egyetemen gyógypedagógusként, logopédia szakirányon. Azóta dolgozom óvodás és kisiskolás korú gyermekekkel. Érdeklődésem középpontjában már gyerekkoromban is a kommunikáció, a beszéd volt, melynek egy különlegesebb, kreatívabb része a logopédia.
Pedagógiai Szakszolgálatban, Vas Vármegye Körmendi Járásában végzem a munkám, főként artikulációs zavarok terápiájával foglalkozom. Emellett beszédindítás, beszédészlelés és –megértés fejlesztése, komplex nyelvi fejlesztés, valamint mesezene terápia is szerepel a palettámon. Szakmai tudásom bővítése folyamatos: részt vettem Beszédészlelés és –megértés diagnosztikája és terápiája (GMP) tanfolyamon, SZÓL-E? Diagnosztika képzésen, valamint a Mesezene olvasás- és írástanulást elősegítő módszer képzésen is. Ezeknek köszönhetően szélesebb spektrumon tudom segíteni a gyermekek kommunikációs fejlődését.
A logopédiai munkám mellett kézilabdaedzőként és -játékosként is tevékenykedem. Foglalkozom a sport iránt érdeklődő, kézilabdázni vágyó és már aktívan játszó gyermekekkel, fiatalokkal is. Számomra a sport és a logopédia ugyanazokat az értékeket képviseli: kitartást, fejlődést és önbizalmat ad, miközben örömteli élményt nyújt a gyermekeknek.
A legnagyobb öröm számomra, amikor látom a fejlődést, legyen az egy új hang tiszta kiejtése, egy bátrabb megszólalás az óvodában, egy önfeledt mesélés vagy éppen egy gólöröm a pályán. Ezek a pillanatok emlékeztetnek arra, hogy a munkám nemcsak a beszédről vagy a sportról szól, hanem arról is, hogy a gyerekek megtalálják a saját hangjukat, akár szó szerint, akár átvitt értelemben, mert ez fontos mérköldkő az életükben.
Szabó-Cser Kitti, logopédus
