71 éves korában elhunyt Catherine O’Hara Emmy-díjas kanadai–amerikai színésznő. Halálának okát egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A hír megrázta a filmes és televíziós világot: egy olyan alkotót veszített el a szakma, aki évtizedeken át volt egyszerre zseniálisan vicces, finoman ironikus és meglepően mély.
Sokan ma is egyetlen hanggal azonosítják: a pánikba esett anya ikonikus KEVIN!!!! kiáltásával a Reszkessetek, betörők! című filmből. Pedig Catherine O’Hara pályája ennél jóval gazdagabb, sokszínűbb és jelentősebb volt.
A komédia arisztokratája
Catherine O’Hara 1954-ben született Torontóban, és már fiatalon a kanadai komédia egyik meghatározó műhelyében, a Second City improvizációs társulatban formálódott. Itt alakult ki az a sajátos stílus, amely később védjegyévé vált: egyszerre karikírozott és emberi, harsány és pontos, mindig egy fél lépéssel a poén mögött megbúvó érzelemmel.
A nyolcvanas–kilencvenes években sorra dolgozott együtt olyan rendezőkkel és alkotótársakkal, akik pontosan értették ezt az egyedi hangot. Christopher Guest filmjeiben – például a Best in Show vagy az A Mighty Wind világában – O’Hara már nemcsak komikus volt, hanem kíméletlenül pontos társadalmi megfigyelő is.
A „Kevin anyukája” árnyékán túl
A Reszkessetek, betörők! világsikere óhatatlanul ráragasztotta a Kevin anyukája címkét, de O’Hara soha nem ragadt bele ebbe a szerepbe. Bár a filmek generációk karácsonyi alapélményeivé váltak, ő közben folyamatosan építette tovább a pályáját, gyakran olyan produkciókban, amelyek finomabb, intellektuálisabb humort igényeltek.
Ez a következetes szakmai építkezés hozta meg számára később a kritikai elismerések új hullámát is, amikor a televíziózás aranykorában újra felfedezte őt a közönség.
Moira Rose és a késői diadal
A 2015-ben indult Schitt’s Creek című sorozatban nyújtott alakítása pályájának egyik csúcspontja lett. Moira Rose figurája – a teátrális, önimádó, mégis törékeny egykori szappanoperasztár – egyszerre volt paródia és fájdalmasan pontos karakterrajz.
Ezért a szerepért O’Hara Emmy-díjat is kapott, bizonyítva, hogy hetvenhez közel is képes megújulni, új közönséget megszólítani, és a komédiát egészen magas művészi szintre emelni. Moira nemcsak mém lett, hanem kulturális ikon: egy nő, aki nevetséges és szerethető, túlzó és sebezhető, ahogyan az élet is.
Egy hang, ami velünk marad
Catherine O’Hara ritka adottsága az volt, hogy sosem játszotta túl a humort, még akkor sem, amikor harsány volt. Mindig tudta, hol van a határ a karikatúra és az igazság között. Ezért tudtunk nevetni rajta, és vele.
Halálával nemcsak egy kivételes színésznőt veszítettünk el, hanem egy korszakot is, amelyben a komédia még merte vállalni az emberi esendőséget, a túlzások mögötti fájdalmat és szeretetet.
A KEVIN!!!! sikoly biztosan örökre velünk marad. De aki igazán ismerte Catherine O’Hara munkásságát, az tudja: ennél sokkal több hangja, arca és története volt. És ezek mind itt maradnak velünk a filmjeiben.
