Előkerült egy sosem látott filmfelvétel a Nemzeti Színház 60 évvel ezelőtti felrobbantásáról
Egy eddig ismeretlen, 40 perces filmfelvétel került elő a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház 1965. március 15-én történt lebontásáról. Az egykori filmanyag, amely a Nemzeti Filmintézet (NFI) archívumába került, a legendás színház utolsó hónapjait és az épület lerombolását dokumentálja. Az előkerült felvételekből az NFI egy új dokumentumfilmet készített, amelyet az első robbantás hatvanadik évfordulóján tett szabadon elérhetővé.
A legendás színház utolsó hónapjai mozgóképen
A Nemzeti Filmintézet közleménye szerint a filmanyag eredeti céljáról nincs pontos információ, de valószínű, hogy dokumentációs céllal készült. A kádári kultúrpolitika nem kívánta nyilvánosan vállalni a Nemzeti Színház lebontását, amelyet a metróépítésre hivatkozva rendeltek el. Az NFI filmtörténészei szerint egy jóérzésű filmgyári szakember, valószínűleg egy gyártásvezető dönthetett úgy, hogy mozgóképen megörökíti az épület végső napjait.
Az operatőrök 1964. október 12. és 1965. február 17. között hat alkalommal rögzítették az eseményeket, fekete-fehér filmtekercseken. A most előkerült anyag eddig soha nem látott képeket tartalmaz az épület belső tereiről, a színpad környezetéről és a fokozatos bontási munkálatokról.
Az NFI „Végjáték a Nemzetiben” címmel egy húszperces dokumentumfilmet állított össze, amely az ikonikus épület történetét is bemutatja a színház 1908-as beköltözésétől egészen az 1965-ös lebontásig. A film nemcsak az újonnan előkerült felvételeket tartalmazza, hanem archív híradórészleteket és a korabeli mozgóképes dokumentáció kihagyott jeleneteit is.
Légi felvételek és forradalmi pillanatok az archívumból
A kutatás során ritka légi felvételek is előkerültek a Blaha Lujza térről, amelyek a tér átalakulásának folyamatát mutatják be. Különösen értékes egy amatőrfilmes felvétel, amely az 1956-os forradalom idején készült, és amelyen jól látható, hogy a Nemzeti Színház közvetlen közelében fegyveres harcok zajlottak.
A Nemzeti Színház 1956-ban súlyosan megsérült, kupolája beszakadt, ám még évekig tovább működött. Révész György filmrendező az 1956-os események után, még a bontás előtt, az Éjfélkor című film egyik jelenetéhez felhasználta a sérült épületet, ezzel mozgóképes emléket állítva az egykori színháznak.
Egy eltűnt építészeti remekmű
A Blaha Lujza téri Nemzeti Színházat a Monarchia egyik legismertebb építészirodája, a bécsi Fellner és Helmer cég tervezte. Ez a neoreneszánsz stílusú épület volt az első magyarországi színházépületük, amelyet később számos más színház és operaház követett szerte az Osztrák-Magyar Monarchia területén.
A Nemzeti Színház 1875-ben épült fel alig másfél év alatt, és a rohamosan fejlődő Budapest egyik meghatározó kulturális központjává vált. Befogadóképessége 2300 fő volt, így korának egyik legnagyobb színházépülete volt Magyarországon.
A lebontás indoka a metróépítés volt, azonban sokak szerint valójában politikai döntés született az ikonikus épület eltüntetéséről. A színház lerombolása ellen számos művész és értelmiségi tiltakozott, ám a döntést nem lehetett megakadályozni. Ha az épület ma is állna, idén ünnepelné fennállásának 150. évfordulóját.
Történelmi emlékek a videómegosztón
A Végjáték a Nemzetiben című dokumentumfilm március 15-én került nyilvánosságra az NFI videómegosztó csatornáján. A film nemcsak a színház szerelmeseinek, hanem Budapest történetének és az 1960-as évek városfejlesztési politikájának kutatóinak is izgalmas forrás lehet.
A most előkerült felvételek új megvilágításba helyezik a Nemzeti Színház egykori szerepét és annak lerombolásának körülményeit, egyben emléket állítanak az egyik legjelentősebb magyar kulturális intézménynek, amelynek eltűnése máig mély nyomokat hagyott Budapest arculatán és a magyar színházi életben.
