„Fegyverezzük le a szavakat” – XIV. Leó pápa a békét szolgáló kommunikációért szólalt fel
Nem a szenzációhajhászás, hanem az igazságot kereső, szelíd, párbeszédre törekvő média mellett állt ki a pápa első hivatalos találkozóján a nemzetközi sajtó képviselőivel. A kommunikáció erejéről, a felelősségről és az egyház szerepéről is beszélt a Vatikánban.
A szavak háborúja helyett békés, hiteles tájékoztatást sürgetett
„Mondjunk nemet a szavak és képek háborújára!” – ezzel a felszólítással fordult a sajtó képviselőihez XIV. Leó pápa első hivatalos beszédében, amelyet hétfőn tartott a vatikáni audienciateremben. Az eseményen több száz újságíró vett részt abból a több ezerből, akik a konklávé idején Rómában dolgoztak. Az egyházfő azzal a hagyományos gesztussal élt, hogy pápává választása után elsőként a nemzetközi média képviselőivel találkozott.
A beszédében békét teremtő, az igazság és az emberség felé nyitott kommunikációra hívta fel a figyelmet. Olyanra, amely elutasítja a versengést, a támadást, az öncélú figyelemhajhászást, és a szeretet talaján keresi az igazságot.
„A béke velünk egyenként kezdődik – azzal, ahogyan a másikra tekintünk, ahogyan a másikat hallgatjuk” – mondta. Hozzátette: az agresszív, ideologikus nyelvezetből fakadó zűrzavaros tájékozódási tér ma új Bábel-toronyként zárja el az embereket egymástól, amiből csak az együttérzésen és meghallgatáson alapuló kommunikáció vezethet ki.
Az igazság bajnokai: szolidaritás a börtönben lévő újságírókkal
XIV. Leó külön szólt azokról az újságírókról, akik életüket kockáztatják a háborús övezetekben, valamint azokról, akiket az igazság kimondásáért börtönbe zártak. Az egyház szolidaritását fejezte ki mellettük, és szabadon bocsátásukat sürgette.
„Az ilyen újságírók tanúságtevők, akik bátran védik a népek méltóságát és igazságát. Csakis a tájékozott népek hozhatnak szabad döntéseket” – hangsúlyozta. A vélemény- és sajtószabadság megőrzését közös felelősségnek nevezte, amely a társadalom minden szereplőjére hárul.
Kommunikáció az idő és a világ részeként
Az egyházfő arra is figyelmeztetett, hogy a kommunikáció sem létezhet „időn és történelmen kívül”. A kor kihívásait nem elutasítani, hanem megérteni és vállalni kell, a középszerűség elutasítása mellett. Mint mondta, ma minden újságíró és kommunikátor előtt az a kihívás áll, hogy a megosztás és manipuláció nyelvezete helyett emberi, kulturális környezetet építsenek – különösen a digitális térben, ahol az információk szinte azonnal globálisan terjednek.
„Fegyvermentesítsük az információszolgáltatást minden előítélettől, haragtól, fanatizmustól és gyűlölettől” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a szavak nem csupán eszközök, hanem felelősséggel bíró cselekvések is, amelyeknek hatása van a világra. A híradás ne legyen harsány és domináns, hanem legyen befogadó, képviselje a „hangtalan gyengék” szavát.
Az első út és a jövőbeli tervek
A beszéd után a pápa személyesen is szóba elegyedett néhány újságíróval, és rögtönzött kérdésekre válaszolt. Megerősítette, hogy első külföldi útja nagy valószínűséggel Törökországba vezet, a niceai zsinat (325) jubileuma alkalmából. Ugyanakkor azt is jelezte: egyelőre nem tervezi az Egyesült Államokba való látogatást.
XIV. Leó eddigi megszólalásai a szegények melletti elköteleződés, a szinodalitás és a párbeszédre épülő egyház üzenetét hordozzák. Ez a mostani találkozás is világosan jelezte: új pápaság kezdődött, amely a kommunikáció nyelvén is békét, hitelességet és emberséget kíván közvetíteni.
