Jubilált az Artisjus-díj, Geszti Pétert életműdíjat kapott
Huszonötödik alkalommal díjazták a magyar zenei alkotókat – a könnyű- és komolyzene, valamint a magyarnóta legkiemelkedőbb szereplői is elismerésben részesültek a Magyar Zene Házában.
Geszti Péteré az életműdíj, de fiatal alkotók is reflektorfénybe kerültek
Tizenegy zenei alkotót vagy alkotói közösséget díjazott hétfőn az Artisjus szerzői egyesület, amely negyed évszázada ismeri el a magyar zenei élet kiemelkedő teljesítményeit. A könnyűzenei alkotók díjait külön szakmai bizottság előterjesztése alapján ítélték oda, az ünnepélyes átadót a Magyar Zene Házában tartották, az irodalmi díjakkal közösen.
A 2025-ös életműdíjat Geszti Péter vehette át, aki az 1980-as évek elején dalszövegíróként indult az Első Emelet zenekar mellett, majd a Rapülők frontembereként vált ikonikus popkulturális szereplővé. Későbbi projektje, a Jazz+Az a hazai popdzsessz egyik legsikeresebb formációja lett, miközben musicalek (A dzsungel könyve, A Pál utcai fiúk) dalszövegírójaként is maradandót alkotott. Major Eszter méltatásában így fogalmazott: „Színes témái, hatásos képei és a nyelv lehetőségeinek határát súroló szócsavarásai igazi csemegék értőknek és laikusoknak egyaránt.”
Dalszövegek, generációkon át
Az év könnyűzeneszerzője Tóth Szabolcs lett, aki a Sugarloaf gitárosaként és a hazai zenei szakma aktív formálójaként szerzett érdemeket. Részt vett a Cseh Tamás Program kidolgozásában, és reklámzenéket is komponált. Dalaival „generációkat tanított meg arra, hogy ne csak hallgassák, hanem hallják is meg a dalok üzenetét” – fogalmazott róla Németh Alajos.
A könnyűzenei szövegírói díjat Lombos Márton kapta, aki több műfajban is aktív: pop, rock, dzsessz, kamara- és komolyzenei színtéren egyaránt jelen van. Második szerzői albuma, az Egyéjszakás kalandjaim 2024-ben jelent meg, dalszövegei pedig többek között Charlie és Szolnoki Péter repertoárját is gazdagítják. „Soraiban érződik az élet, az emberek és a világ szeretete, a kalandorság és mellette az otthon melege is” – áll méltatásában.
Cigányzene, ami kortárs módon szól
Az év produkciója címet a Parno Graszt zenekar Budapest Parkban tartott lemezbemutató koncertje érdemelte ki. A zenekar tagjai: Oláh József, Oláh Viktor, Horváth Sándor, Jakocska Rómeó, Oláh Heléna, Oláh Krisztián és Németh István. A csapat saját szerzeményeket is játszik, 2002-ben a Rávágok a zongorára című albumukkal elsőként kerültek fel magyar együttesként a World Music Charts Europe listájára. A díjátadó méltatásában Both Miklós hangsúlyozta: „A Parno Graszt képes kortárs érvényű megszólalásra, miközben megőrzi zenei identitását.”
Junior díjazottak: jazz, alter és erdélyi hangok
Az év junior könnyűzenei alkotója kategóriában hárman is elismerésben részesültek. A gyergyószentmiklósi 4S Street zenekar Mesélek a bornak és A szívem ég című dalaik révén több Fonogram- és Petőfi Zenei Díjat is nyertek. Dalszövegeik az emberi sorsokról és a mindennapi kihívásokról szólnak.
Oláh Krisztián jazz-zongorista, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, a Montreux-i Jazz Fesztivál díjazottja és az Oláh Krisztián Quartet vezetője szintén junior díjat vehetett át. Bágyi Balázs méltatásában úgy fogalmazott: „A stiláris határokat lebontó, szvitszerű szerkesztésmóddal létrehozott album különleges és kiemelkedő munka.”
Hegedűs Józsi, roma származású alter előadó és dalszerző A Szívemből a félelmet kioltom című debütáló albuma után 2024-ben Penészvirágok című lemezével erősítette pozícióját a hazai zenei életben. Both Miklós kiemelte: dalaiban „fellelhetők a magyar alter hagyományok, a cigány népdalok archaikus energiái, Cseh Tamás vagy Dévényi Ádám dalainak lírai öröksége”.
A komolyzene új arcai
Az év komolyzenei műve elismerést megosztva Tornyai Péter és Bella Máté kapták. Tornyai Passacaglia della morte című kantátáját női és férfihangra, valamint csellóra komponálta. Tihanyi László szerint a mű „számos kapcsolódási pontot tartalmaz olyan kompozíciókhoz, amelyekben szintén megjelenik a halál elkerülhetetlenségének gondolata”.
Bella Máté The Cheerleaders című darabja a metamodernizmus jegyében született, és a könnyűzene alkalmazott elemeit is beemeli. Szitha Tünde a szerzőt olyan alkotónak nevezte, aki „az átvett alapanyagokat stílusjátékok elemévé teszi”.
A junior komolyzenei alkotók közül Papp Mátyás vehette át az elismerést. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója Kirakós című darabjával a 2024-es Bartók világverseny harmadik helyét szerezte meg.
A hagyományőrzés is színpadra került
Az év magyarnóta-szerzője Vinczey László lett, akinek szerzeményei – többek között Ha itt lennél, Kinyílott a rózsabokor, Szénásszekér – generációk óta a műfaj emblematikus darabjai.
A zenei díjak mellett korábban kiosztották az irodalmi Artisjus-díjakat is. A 2025-ös irodalmi nagydíjat Szilágyi Ákos vehette át, a további díjazottak: Kemény István, Szűcs Teri, Ács Pál, Sipos Lajos és Lányi András.
Az Artisjus gála tehát idén is a magyar zenei és irodalmi alkotók sokféleségét, értékteremtő munkáját ünnepelte – a hagyományos műfajoktól a kortárs irányzatokig.
