Leginkább a szlovákokat, legkevésbé a romákat kedvelik a csehek
Friss közvélemény-kutatás mutatja, kiket kedvelnek leginkább (és legkevésbé) a csehek. A lista élén szokás szerint a szlovákok, a sor végén pedig – sajnos szintén szokás szerint – a romák szerepelnek. A magyarok a középmezőnyben tanyáznak, de ez még nem a vége.
Ranglista, ami sokat elmond
A CVVM cseh közvélemény-kutató május végén-június elején kérdezett meg több mint 1700 embert, hogy mit gondolnak az országban élő 13 kisebbségi csoport egyikéről-másikáról. Egy ötös skálán lehetett értékelni a szimpátiát (az egyes volt a legszimpatikusabb, az ötös a legkevésbé).
A dobogósok:
Szlovákok – 2,13 (nem meglepő, tekintve a közös történelem, nyelvi hasonlóság, baráti kapcsolatok)
Vietnamiak – 2,45 (érdekes, hogy a távol-keleti közösség egyre inkább elfogadott, sőt, kedvelt)
Lengyelek – 2,49
A mezőny közepe:
4–6. helyen a németek, zsidók és magyarok sorakoznak, 2,71–2,82 közötti átlaggal.
A magyarokról konkrétan:
3% szerint „nagyon szimpatikusak”
23% szimplán „szimpatikusnak” lát minket
a többség, 57%, közömbös
10% nem szimpatizál velünk, 7% pedig nem is válaszolt
A sor végén:
A legkevésbé kedvelt nemzetiségek: románok, oroszok, arabok, romák. A romák zárják a sort 3,7-es átlaggal. Ez sajnos nem újdonság, hanem évek óta visszatérő tendencia.
A magyar helyezés: apró, de pozitív előrelépés
A magyarok korábban többnyire a 8–9. hely környékén mozogtak, mostanra viszont már a 6. helyen állunk. Ez nem világrengető ugrás, de ha figyelembe vesszük, hogy a magyar kisebbség száma csökken (a legutóbbi népszámlálás szerint csak 11 ezren vallották magukat magyarnak), akkor ez az előrelépés még érdekesebb. Valószínűleg nem a létszámunk nőtt, hanem a megítélésünk javult valamelyest.
Hogy ez minek köszönhető? Talán a magyar kultúra ismertségének, talán annak, hogy kevés a negatív sztereotípia, talán a turizmusnak vagy a magyar–cseh gazdasági és politikai kapcsolatoknak. Akárhogy is, jobban kedvelnek minket, mint az ukránokat, a kínaiakat vagy épp a románokat, és ez a régiós viszonyrendszerben nem elhanyagolható.
Szimpátiatrendek: mitől függ, hogy kit kedvelünk?
Az eredményekből kiolvasható egyfajta történelmi és szociokulturális logika. A szlovákokat a csehek saját népük közeli rokonának tartják, míg a romák esetében a mélyen gyökerező előítéletek és a társadalmi kirekesztés tartják alacsonyan a szimpátiaszintet. A vietnami közösség „csendes dolgozóként” lett szimpatikus, míg az arabok és oroszok esetében az aktuális geopolitikai helyzet is befolyásolja a véleményt.
A kutatás nemcsak számokat ad, hanem társadalmi hőmérőt is a kezünkbe: megmutatja, hogyan gondolkodunk másokról, milyen sztereotípiák, tapasztalatok vagy éppen tudáshiány formálják a véleményünket. És bár vannak pozitív elmozdulások – például a vietnami vagy magyar kisebbség megítélésében – a romák iránti tartós ellenérzés azt mutatja: van még mit tanulni, változtatni.
