Luca-nap: Boszorkányok, jóslatok és termékenységvarázslat egy napban
Luca napja, december 13. az év egyik legvarázslatosabb és legmisztikusabb dátuma a magyar néphagyományban. Gondoltad volna, hogy ez a nap régen az év legrövidebb napjának számított? A Gergely-naptár bevezetése előtt még a téli napfordulóként tartották számon, így nem csoda, hogy számtalan babona, tiltás és szokás kapcsolódott hozzá. Boszorkányok, időjóslás, termékenységi praktikák – Luca napja igazi kulturális csemege.
Luca, a fény szentje és a boszorkányok napja
A nap vallási eredete Szent Lúciára vezethető vissza, aki szicíliai származású, keresztény hitéért mártírhalált halt szűz volt. A neve a „lux” (fény) szóból ered és Észak-Európában különösen kedvelt szentként tisztelték. Svédországban például a Luca-menyasszony gyertyás koronával a fején köszönti az embereket, és még a Nobel-díjasokat is ezzel a hagyománnyal üdvözlik.
Magyarországon azonban Luca napja inkább a boszorkányokról híres. A néphit szerint ez egy „gonoszjáró nap”, amikor a boszorkányok különösen aktívak. Az emberek ezért fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, keresztet rajzoltak az ólak ajtajára, és a seprűket is gondosan elzárták, nehogy azon nyargaljanak a boszorkányok éjjel.
Luca-szék: A boszorkányok felismerésére
A Luca-szék készítése talán a legismertebb Luca-napi hagyomány. Ezen a napon kezdték el faragni, de a munkának szigorú szabályai voltak: minden nap csak egyetlen műveletet lehetett végezni rajta. Ha valaki szentestére elkészült vele, és az éjféli misén ráállt, megláthatta, hogy ki a boszorkány a közösségben. A biztonság kedvéért a Luca-széket azonnal el kellett égetni – elvégre ki akarta kockáztatni egy boszorkány bosszúját?
Lucázás és a Luca-búza: Termékenységvarázslat régen és ma
A lucázás vagy kotyolás egy hajnalban zajló fiúgyermekek által végzett termékenységvarázsló szokás volt. A fiúk házról házra jártak, énekükkel pedig bőséget és jó termést kívántak a háziaknak. Mondókájuk színes és humoros jókívánságokkal volt tele, például így: „Akkora szalonnájuk legyen, mint a pajtakapu!”
A Luca-búza csíráztatása szintén a termékenységhez kötődött. Luca napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni, lehetőleg a kemence közelében elhelyezve, amelyeket karácsonyig zöldülni hagytak. A kikelt búza állapotából az emberek megjósolták a következő év termésének bőségét. Manapság ez inkább egy szép adventi hagyománnyá vált, az adventi oltár díszítéseként.
Időjóslás és a hagymakalendárium
A Luca-naptár szerint a Luca-naptól karácsonyig tartó tizenkét nap mindegyike a következő év egy-egy hónapját jósolta meg. Ha például december 14-én esett az eső, azt tartották, hogy február csapadékos lesz. A hagymakalendárium egy másik időjósló módszer volt: egy hagymát tizenkét szeletre vágtak, megsózták, és amelyik szelet benedvesedett, az a hónap csapadékosnak ígérkezett.
Tiltások és tréfák: Luca-napi babonák
Luca napján sok tiltás is érvényben volt: nem lehetett sütni, mosni, fonni vagy kölcsönadni, nehogy a boszorkányok kezére kerüljön valami. Emellett a legények gyakran űztek tréfát: leakasztották a kertkapukat vagy szétszedték a szekereket. Luca napja egy igazi mulatságos és babonákkal teli időszak volt.
Luca-tök, avagy a magyar töklámpás
Nem csak Halloweenkor faragtak töklámpást! Pontosabban nálunk régebben nem akkor faragtak. A Dunántúlon Luca napján készítettek világító tököket, amelyeket az ablakba tettek, hogy megijesszék a ház népét vagy a szomszédokat. A töklámpás belsejébe gyertyát helyeztek, hogy az ijesztő hatás teljes legyen. Ez a szokás különösen népszerű volt a gyermekek körében.
Luca-nap a világban
Míg Magyarországon a boszorkányok és a termékenység varázslása dominál, Skandináviában Luca napja a fény ünnepe. Svédországban és Norvégiában gyertyákkal a fején vonuló Luca-menyasszonyok jelképezik a fényt, amely a hosszú tél sötétjét hivatott megtörni. Ez a nap ott még ma is nagy jelentőséggel bír, és valóban az év egyik legszebb hagyománya.
