Kolozsvár február végén ismét a királyát ünnepli: Hunyadi Mátyás születésnapja köré többnapos rendezvénysorozat szerveződik, előadásokkal, templomi zenei programokkal és reneszánsz hangulatú estekkel. Február 21. és 24. között a város több pontján idézik meg azt a korszakot, amelynek emléke Kolozsváron nem csupán történelmi díszlet, hanem élő identitás: a főtér, a templomok, az egyetemi épületek mind úgy működnek ilyenkor, mint egy nagy, közös emlékezet.
I. Mátyás – születési nevén Hunyadi Mátyás – 1443. február 23-án született Kolozsváron, Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda házában. Érdekesség, hogy a szülőházi emléktábla felirata szerint március 27-én látta meg a napvilágot, vagyis a dátum kérdése maga is része annak, ahogyan a történelem és az emlékezet egymásra rétegződik.
A kolozsvári Mátyás-napok többek egyszerű évfordulós ünneplésnél: a város újra és újra elmondja magának, miért fontos ez a születés. Nemcsak azért, mert „nagy király”, hanem mert egy helyi történetből lett európai jelentőségű sors, és ezt a hidat Kolozsvár minden februárban újra felépíti előadással, zenével, tánccal és az asztal körüli történetekkel.
A programok gerincét az Amaryllis Társaság által szervezett Kolozsvári Mátyás Napok 34. kiadása adja. A rendezvénysorozat évről évre azt az egyszerre ünnepi és ismeretterjesztő hangot hozza, amelyben a Mátyás-mítosz nem pusztán legendaként, hanem árnyalt történelmi történetként jelenik meg: szerelem, politika, vallás és udvari kultúra, mindaz, ami a reneszánszot emberközelivé teszi.
Nyitány a szülőházban: esküvő, történelem, lantzene
A rendezvénysorozat szombaton 18 órától indul Mátyás király szülőházában, méghozzá egy olyan témával, amely a királyi élet legemberibb, mégis legpolitikusabb döntéseit érinti. Lupescu Makó Mária történész „Házasodik a király” címmel tart előadást Mátyás és Aragóniai Beatrix 550 évvel ezelőtt történt esküvőjéről, amely nemcsak magánéleti fordulópont volt, hanem európai jelentőségű dinasztikus és reprezentációs ügy is.
Az est atmoszféráját Fehér Árpád reneszánsz lanton játszott műsora erősíti: a helyszín önmagában is különleges, hiszen egy szülőház falai között a történelem nem távoli, hanem szinte kézzelfogható. Ilyenkor Kolozsvár nemcsak megemlékezik Mátyásról, hanem vissza is helyezi őt a város mindennapi terébe, abba a környezetbe, ahonnan elindult.
Harangszó és Palestrina: vasárnapi emlékezés a Szent Mihály-templomban
Vasárnap délelőtt 11 órától a Szent Mihály-templomban a szentmise keretében emlékeznek meg Mátyásról, mégpedig a Callixtus pápa által elrendelt déli harangszóval. Ez a gesztus egyszerre köt össze történelmet és liturgiát: a harangszó itt nem pusztán szokás, hanem jelképes időkapcsolat a reneszánsz világ felé, amelyben a hit, a politika és a közösségi rítusok egymásba fonódtak.
A misén a Szent Cecília kórus előadásában Giovanni Pierluigi da Palestrina művei csendülnek fel, nem mellékesen annak apropóján is, hogy Palestrina születésének 500. évfordulójáról emlékezünk. A zenei élményt Bodó István trombitajátéka egészíti ki, így a templomi program egyszerre lesz ünnepélyes és korhű hangulatú, mintha a reneszánsz egy pillanatra visszacsúszna a falak közé.
Reneszánsz est a főtéren: tánc, zene, egyetemi energiák
Vasárnap este 18 órától a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) főtéri épületében folytatódik az ünneplés, ahol a Dévai Renaissance zene- és táncegyüttes előadását láthatja a közönség. Ez a program már nem a templomi emelkedettséget, hanem a korszak világi lendületét idézi: azt az életörömöt, amely a reneszánsz egyik legfontosabb nyelve volt.
Az est második felében az EMTE táncművészet szakának elsőéves hallgatói lépnek színpadra a Passeggio Historikus Táncegyüttessel közös produkcióban. A történeti tánc ilyen formában nem múzeumi rekvizitum, hanem átélhető, mai testekre és mai figyelemre hangolt élmény, és külön öröm, hogy az utánpótlás, a fiatalok jelenléte hangsúlyosan része a műsornak.
Születésnap a kolostor falai között: UniCante a refektóriumban
Hétfőn, február 23-án – Mátyás király születésnapján – a Ferences kolostor refektóriuma ad helyet a kolozsvári UniCante egyetemi kórus fellépésének. A refektórium, mint tér, eleve csendes, fegyelmezett, mégis bensőséges: olyan hely, ahol a zene természetesen talál magának mélységet és súlyt.
A születésnapi nap így nem egyetlen nagy gesztusban csúcsosodik ki, hanem több, egymást kiegészítő hangulatban: történeti előadásban, templomi rítusban, világi reneszánsz estben és kórusműsorban. A mozaikszerűség épp ettől működik: Mátyást nem egyetlen ikonként, hanem egy egész korszak kapujaként mutatja meg.
Mátyás király asztalánál: reneszánsz gasztronómia és társadalmi rend
Kedden, február 24-én a Mathias Corvinus Collegium (MCC) is csatlakozik a megemlékezésekhez, és egy különösen izgalmas témával nyit: „Mátyás király asztalánál – Konyha és hierarchia a reneszánsz korában” címmel kerekasztalbeszélgetést tartanak, amely kéziratos és nyomtatott recepteskönyvek bemutatásán keresztül ad ízelítőt a kor gasztronómiájából. A beszélgetés nemcsak arról szól, mit ettek, hanem arról is, mit jelentett az étkezés mint társadalmi színpad: a rang, az udvari rend, a szokások és a reprezentáció mind megjelenik a tányér körül.
A rendezvény meghívottjai Lupescu Makó Mária történész, Jancsó E. Katalin szociológus, Pozsonyi Márta mesterszakács és Hunyadi Attila történész, a beszélgetést Demeter Zsuzsa irodalomtörténész moderálja. Szó lesz regionális különbségekről, az ételek áthagyományozódásának módjáról, valamint a konyhai eszközök alakulástörténetéről is, vagyis arról, hogyan válik a mindennapi praktikum kulturális lenyomattá.
Az MCC meghívója emlékeztet: 1569-ből ismerjük az első magyar kéziratos szakácskönyvet, a Szakács tudományt, amelynek szerzője az erdélyi fejedelem udvari főszakácsmesterének nevezi magát. Az első magyar nyomtatott szakácskönyv, a Szakács mesterségnek könyvecskéje pedig Misztótfalusi Kis Miklós nyomdájában látott napvilágot. A régi ételköltemények olvasása közben pedig az is kirajzolódik, hogyan lett az evésből – túl a szükségleten – ízlés, divat, státusz és történetmesélés.
Fotó: Hunyadi Mátyás magyar és horvát király viaszfigurája a budapesti Madame Tussauds-ban, Rewelda, Shutterstock
