Mindszenty József: Ötven éve hunyt el a „leghűségesebb pásztor”
Ötven évvel ezelőtt, 1975. május 6-án halt meg Mindszenty József, esztergomi érsek, bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása. Életútja szinte végigkísérte a 20. századi magyar történelem legsötétebb fejezeteit, alakja a diktatúrákkal szembeni rendíthetetlen erkölcsi kiállás szimbóluma lett.
Egy rendíthetetlen életút
Mindszenty József – született Pehm Józsefként 1892. március 29-én Csehimindszenten – 1915-ben szentelték pappá. A húszas évektől plébánosként, apátként, majd püspökként szolgált.
Az egész életében a totalitárius zsarnokságok ellen küzdő Mindszenty a harmincas években szembeszállt Gömbös Gyula diktatórikus törekvéseivel és a nyilaskeresztes mozgalommal. A XII. Pius pápa által 1944-ben veszprémi püspökké kinevezett Mindszenty ugyanezen év nyarán püspöktársaival együtt körlevélben tiltakozott a zsidóüldözés ellen. 1944. november 27-én a nyilasok letartóztatták, Veszprémben, majd a sopronkőhidai fegyházban raboskodott, december végétől Sopronban tartották házi őrizetben, ahonnan csak 1945. április 1-jén szabadult.
XII. Pius pápa 1945-ben nevezte ki esztergomi érsekké és hercegprímássá, 1946-ban bíborossá. Már ekkor világossá vált: ő soha nem lesz hajlandó megalkudni sem politikai, sem erkölcsi kérdésekben. A hercegprímási címet közjogilag értelmezte, aktívan politizált, keresztény erkölcsi törvényeken alapuló társadalmat hirdetett. Tiltakozott a magyarországi németek kitelepítése, a felvidéki magyarok deportálása, a hitoktatás megszüntetése és az egyházi iskolák államosítása ellen.
A koncepciós per és az életfogytiglan
Az egyeduralomra törekvő kommunista vezetéssel egyre gyakrabban szembekerülő főpap az antikommunista politika jelképes alakja lett. Rákosiék gondosan készültek a leszámolásra „a klerikális reakcióval”, a szovjet tanácsadókkal zsúfolt politikai rendőrségen külön csoport foglalkozott „a Mindszenty személye és a köréje gyűlt reakciós kör” elleni harccal. A rettegett Államvédelmi Hatóság (ÁVH) durva sajtókampány után 1948. december 26-án letartóztatták, brutálisan kihallgatták és megkínozták, majd 1949. február 8-án koncepciós perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
Nemzetközi tiltakozások dacára ítélete érvényben maradt. A megromlott egészségű főpap négy év magánzárka után rabkórházba került, 1955 nyarától házi őrizetben volt a Baranya megyei Püspökszentlászlón, majd a nógrádi Felsőpetényben. Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt, október 30-án egy páncélosalakulat szabadította ki, de a forradalom leverését követően az amerikai nagykövetségre menekült, ahol 15 évig élt kvázi fogságban.
Száműzetésben és újra a világban
A hatvanas évek végére a megváltozott világpolitika, a hidegháború enyhülése és a Vatikán ezzel együtt változó keleti politikája egyre sürgetőbbé tette a „Mindszenty-ügy” megoldását. 1971-ben elhagyhatta Magyarországot, rövid római látogatás után Bécsbe, az esztergomi érsek egyházi joghatósága alá tartozó Pázmáneumba költözött. Nyolcvanévesen sem pihent: világszerte látogatta a magyar emigráció közösségeit. A pápa a magyar kormány sürgetésére, egyházpolitikai megfontolásból többször felszólította Mindszentyt a lemondásra, amit ő azonban sosem tett meg önként. Végül a pápa 1973-ban az esztergomi érseki széket üresnek nyilvánította, az 1974 februárjában nyilvánosságra hozott döntést Mindszenty pedig tudomásul vette.
Halála, hazatérése és öröksége
1975. május 6-án hunyt el Bécsben, végakaratához hűen ideiglenesen Mariazellben temették el. Hamvait 1991-ben hazahozták, és az esztergomi bazilika prímási sírkápolnájában helyezték örök nyugalomra. Sírjára a következő felirat került:
„Fidelissimus in tribulatione pastor” – az üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor.
A történelem igazságot szolgáltatott
A rendszerváltozás után Mindszentyt a Fővárosi Bíróság 1990-ben jogilag is rehabilitálta, kimondta, hogy az ellene hozott népbírósági ítéleteket semmisnek kell tekinteni, majd 2012-ben teljes körű erkölcsi és politikai jóvátétel is történt. Boldoggá avatási eljárása 1994-ben indult, 2019-ben Ferenc pápa elismerte hősies erényeit, 2021-ben a Vatikán tanulmánykötetet adott ki a peréről, 2022-ben pedig megnyílt a zalaegerszegi Mindszentyneum.
Mindszenty József nem csupán egyházi vezető, hanem a lelkiismereti szabadság szimbóluma is lett, akinek sorsa és életműve máig példát mutat elvhűségből, bátorságból és hűségből.
Koltay Gábor, Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész 2010-ben A fehér vértanú címmel dokumentumfilmet készített Mindszenty Józsefről, amely a YouTube-on is megtekinthető.
További cikkek a témában:
