A tavasz nemcsak a fákon látszik meg, hanem a kertszélen, a parkok bokrai között, a járdaszegély mellől felrebbenő madarakon, a napos falak mellett megjelenő gyíkokon és az első feltűnő lepkéken is. Ezt a néhány hét alatt felgyorsuló, látványos átalakulást próbálja most közös figyelemmé formálni a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: elindult a Tavaszi természetles, vagyis az a lakossági adatgyűjtő program, amelyben bárki bekapcsolódhat a környezetében élő állatok megfigyelésébe. Az akció minden évben április 1. és június 30. között fut, és nemcsak madarakról, hanem kétéltűekről, hüllőkről, lepkékről és emlősökről is vár adatokat.
A program ereje éppen abban van, hogy nem a ritkaságokra vadászó specialistákra épít, hanem azokra, akik egy séta, kertészkedés vagy délutáni kutyasétáltatás közben észreveszik, mi történik körülöttük. Az MME TermészetLesen nevű rendszere eleve úgy épül fel, hogy előzetes természetismereti képzés nélkül is használható legyen: elég egy telefon, vagy akár egy jegyzetfüzet, és máris olyan megfigyelések kerülhetnek be az adatbázisba, amelyek később természetvédelmi szempontból is értékesek lehetnek.
A kert hirtelen nem háttér lesz, hanem terep
A Tavaszi természetles egyik legjobb gondolata, hogy nem valami távoli, romantikus vadonba küldi az embert, hanem visszafordítja a figyelmet a mindennapi környezetére. A kert, a lakótelepi zöldsáv, a közeli park vagy a hétvégi telek nem puszta díszlet, hanem élőhely, ahol egymás után bukkannak fel a fajok. A program pontosan ezt a közelséget használja ki: azt üzeni, hogy a természet megfigyeléséhez nem kell külön expedíció, sokszor elég kinyitni az ablakot, vagy lassabban végigsétálni a megszokott útvonalon.
Ez nemcsak kényelmes, hanem szemléletformáló is. A lakossági adatgyűjtés, vagyis a citizen science azért vált világszerte fontos módszerré, mert rengeteg apró, hétköznapi észlelésből tud kirajzolódni egy nagyobb kép arról, hogyan változik az élővilág a településeken és azok közvetlen környezetében. Az MME is erre épít: minél több ember nézi ugyanazt az országot a saját néhány száz méteréről, annál pontosabban látszik, milyen fajok vannak jelen, mikor aktívak, és hol tűnnek fel rendszeresen.
Tavasszal nemcsak az számít, mi van ott, hanem az is, mit csinál
A mostani akció egyik különlegessége, hogy a tavaszi időszak miatt a madaraknál nem áll meg a puszta fajlistánál. A megfigyelők viselkedési adatokat is rögzíthetnek: azt, ha egy pár összeállt, ha fészek épül, ha fiókákat etetnek, vagyis minden olyasmit, ami a költési időszak indulásáról mesél. Ez azért fontos, mert a tavasz nem egyszerűen a fajok megjelenésének szezonja, hanem a szaporodásé és a területhasználaté is, ezek a mozdulatok pedig sokszor többet mondanak egy élőhely állapotáról, mint egy egyszeri észlelés.
A Tavaszi természetles ebben különbözik a télen futó Téli madárlestől is. Míg a téli akcióban a megfigyelés egy 30 perces időszakra épül, addig tavasszal a nap folyamán bármikor fel lehet tölteni adatot, hiszen ilyenkor a kert vagy a park egész nap változik. Reggel más jelenik meg az ágakon, délben más mozog a fűben, estefelé pedig újabb fajok kerülhetnek szem elé. A rendszer ezt a dinamikát követi le, és ehhez igazítja az adatbeküldést is.
A telefonból most zsebben hordott terepi napló lesz
Az adatokat a Turdus alkalmazásban vagy a TermészetLesen felületén lehet rögzíteni. Az app Androidon és iOS-en, telefonon és tableten is elérhető, és az MME videós segédletet is készített hozzá, vagyis láthatóan nem csak a lelkesedésre, hanem a használhatóságra is figyeltek. Ez fontos részlet: egy ilyen program csak akkor működik igazán, ha a bekapcsolódás nem válik technikai akadállyá.
A Turdus egyik praktikus eleme, hogy a leggyakoribb fajok azonosítását mini határozó segíti, amely az alkalmazáson belül, az egyes fajkártyákra koppintva érhető el. Ez különösen azoknak lehet jó belépő, akik eddig legfeljebb annyit mondtak volna egy madárra, hogy „cinegeféle”, vagy egy gyíkra, hogy „valami kis zöldes”. Az ilyen rendszerek nem attól válnak hasznossá, hogy mindenkit rögtön szakértővé tesznek, hanem attól, hogy leveszik a belépés félelmét: nem baj, ha valaki most kezdi, a program attól még működik vele együtt.
A Tavaszi természetles ráadásul nem magányos kezdeményezés, hanem egy nagyobb rendszer része. Ugyanebben a TermészetLesen-programban fut a Téli madárles, a Gólyales és a Fecskeles is, a TOTEM modul pedig az elütött, áramütött vagy más okból elpusztult, sérült állatok bejelentésére szolgál. Vagyis az MME nem egyetlen kampányt épít, hanem egy olyan, egész évben használható megfigyelési hálót, amelyben a hétköznapi észlelésből adat, az adatból pedig idővel mintázat lesz.
Már az első évek is megmutatták, hogy van értelme figyelni
A program nem a semmibe érkezik. Az MME 2023-as összesítése szerint a Tavaszi természetles első évében több mint 500 település kertjeiben és parkjaiban zajlottak megfigyelések, az adatbázisba 1021 felhasználó töltött fel adatot 1749 helyszínről. A résztvevők összesen 203 fajt rögzítettek; ezek között 158 madár-, 14 kétéltű-, 10 hüllő-, valamint több lepke- és emlősfaj is szerepelt. Ez már nem afféle kedves hobbiprojekt, hanem jól használható, országos léptékű pillanatfelvétel arról, mi él velünk egy térben.
Beszédes az is, mely fajok kerültek leggyakrabban a megfigyelők elé. A 2023-as adatok alapján a fekete rigó, a széncinege és a házi rozsdafarkú volt a három leggyakrabban rögzített faj. Ez egyszerre árul el valamit a városi és kertvárosi élőhelyekről, valamint arról is, milyen közel van hozzánk a természet, még akkor is, ha többnyire csak háttérzajként érzékeljük. A Tavaszi természetles egyik valódi tétje talán éppen ez: észrevenni, hogy ami körülöttünk történik, az nem mellékes.
A most induló szezonban megint az a kérdés, hányan néznek majd fel időben egy ágra, hányan állnak meg egy bokor mellett, és hányan veszik komolyan azt az apró mozdulatot, amikor egy állat egyszer csak láthatóvá válik. Az MME programja ehhez ad keretet, de a lényeg mégis egyszerűbb ennél: a tavaszi természetet nemcsak élvezni lehet, hanem megfigyelni is. És néha egyetlen feltöltött adat is többet ér, mint hinnénk.
