Rejtő Jenő: A magyar irodalom bohém zsenije
Rejtő Jenő neve hallatán sokaknak azonnal az izgalmas, humorral teli kalandregények jutnak eszébe. Azonban életének története éppoly érdekes és fordulatos, mint az általa megalkotott karakterek sorsa. P. Howard és Gibson Lavery írói álneveken alkotó Rejtő Jenő nemcsak a magyar irodalom, hanem a 20. század magyar kulturális életének is egyik legszínesebb alakja volt.
Gyermekkor és fiatalság
Rejtő Jenő 1905. március 29-én született Reich Jenő néven Budapesten, egy kispolgári zsidó család harmadik gyermekeként. Gyermekkorától fogva rajongott a kalandokért, amely későbbi írásainak is meghatározó eleme lett. Az iskoláit azonban nem igazán szerette; többször megbukott, és végül érettségi nélkül hagyta el a gimnáziumot. Kalandvágyó természetét követve fiatalon Párizsba ment, ahol különféle munkákból tartotta fenn magát, sőt, állítólag még a légióba is beállt egy időre, bár ez utóbbi történet valóságtartalma a mai napig vitatott.
Az írói pálya kezdetei
Miután visszatért Magyarországra, Rejtő Jenő különböző kabarékban és színházakban dolgozott, de ekkor még inkább színészként és bohócként próbált érvényesülni. Az írás felé fordulása fokozatos volt, de hamar kiderült, hogy igazi tehetsége a szavakban rejlik. 1932-től kezdve sorra jelentek meg írásai különböző lapokban, majd regények formájában is.
Első regénye, a „Pénzt, de sokat!” 1934-ben jelent meg, és azonnal nagy sikert aratott. Ezután ontotta magából a kalandregényeket, amelyekben a humor, az irónia és a groteszk látásmód mesteri keveréke volt jelen. Legismertebb művei közé tartoznak a „Piszkos Fred, a kapitány”, „Az elveszett cirkáló„, „A tizennégy karátos autó” és „A három testőr Afrikában”.
Rejtő Jenő
Írói stílus és világa
Rejtő Jenő művei nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is rendkívül népszerűek voltak. Különös tehetsége volt abban, hogy szatirikusan ábrázolja a társadalmi visszásságokat és a groteszk helyzeteket, mindezt úgy, hogy olvasói közben remekül szórakoztak. Regényei világát a fiktív helyszínek és a különleges, néha teljesen abszurd karakterek teszik egyedivé. Ezek a karakterek – mint például Piszkos Fred, Vanek úr vagy Fülig Jimmy – olyan emlékezetes figurákká váltak, hogy azóta is élnek a köztudatban.
Rejtő gyakran vegyítette a valóságot a fantáziával. Regényei sokszor a légió körül forogtak, ami egyfajta egzotikumot és misztikumot kölcsönzött írásainak. Bár a történetek gyakran egy kitalált világban játszódtak, mégis tele voltak a korabeli társadalomra tett rejtett utalásokkal.
Élete a kulisszák mögött
Rejtő Jenő élete nem nélkülözte a drámát és a nehézségeket. Bár regényei sikert arattak, anyagi helyzete sosem volt stabil. Bohém életmódja miatt gyakran kellett pénzügyi gondokkal küzdenie, és sokszor kért előleget kiadójától, hogy fenntarthassa magát. Állandóan dolgozott, és szinte futószalagon írta a regényeket, ami gyakran megviselte egészségét is.
A második világháború alatt zsidó származása miatt egyre nagyobb veszélyben volt. Hiába próbált menlevelet szerezni, 1942-ben munkaszolgálatra hurcolták Ukrajnába, ahol végül 1943. január 1-jén, a voronyezsi front közelében életét vesztette. Halála körülményeiről kevés biztos információ áll rendelkezésre, de valószínű, hogy a kegyetlen körülmények és a betegségek okozták korai halálát, mindössze 37 évesen.
Öröksége és hatása
Rejtő Jenő halála után művei továbbra is népszerűek maradtak. Sokan próbálták utánozni stílusát, de senki sem tudta megismételni azt az egyedi hangvételt, amelyet ő hozott létre. A szocialista időszak alatt is olvasott és szeretett szerző maradt, bár műveinek groteszk és szatirikus elemei miatt egyes írásait igyekeztek cenzúrázni vagy éppen kisebbíteni a jelentőségüket.
A rendszerváltás után Rejtő Jenő újra reneszánszát élte. Számos regénye alapján készült film, színházi adaptáció és képregény, így neve és munkássága a mai napig él és virágzik.
Rejtő Jenő az a szerző, akinek művei nemcsak szórakoztatnak, hanem gondolkodásra is késztetnek. Életének tragikus vége ellenére örök derűje, humora és szatirikus éleslátása továbbra is meghatározó eleme a magyar irodalomnak. Olvasni őt mindig élmény, hiszen regényei képesek elrepíteni egy olyan világba, ahol a valóság és a képzelet határai összemosódnak, és ahol a nevetés gyógyír minden bajra.
További cikkek a témában:
