
Robert Capa fotói és Frida Kahlo festményei is szabadon felhasználhatók január 1-jétől

2025. január 1-jétől hazánkban is szabadon felhasználhatóvá váltak olyan ikonikus alkotók művei, mint Robert Capa, Frida Kahlo, Henri Matisse vagy épp a magyar irodalom nagy alakja, Herczeg Ferenc. Az új szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy ezek a művek szabadon elérhetők legyenek, és engedély nélkül felhasználhatók például oktatási célokra, kreatív projektekhez vagy művészeti feldolgozásokhoz.
A változást a szerzői jogi védelem lejárta teszi lehetővé, amely Magyarországon a szerző halálától számított 70 évig tart. Így azok az alkotók, akik 1954-ben hunytak el, mára „közkinccsé” váltak, azaz műveik mindenki számára hozzáférhetők. Ez hatalmas lehetőségeket nyit a művészeti közösségek, tudományos műhelyek és a szélesebb közönség számára egyaránt.
Robert Capa és Frida Kahlo: a közkinccsé válás sztárjai
Robert Capa, a világhírű magyar származású haditudósító, a 20. század egyik legjelentősebb fotóriportere. Képei, például az ikonikus A milicista halála, nemcsak történelmi dokumentumok, hanem művészi alkotások is, amelyek új szemszögből mutatják be a háborúk emberi oldalát. Most, hogy ezek a fotók szabadon felhasználhatók, a történelemrajongók, művészeti kiállítások és oktatási programok új lendületet kapnak.
Frida Kahlo, a mexikói művészet megkerülhetetlen alakja, életének tragédiáit és szenvedélyét festette vászonra. Művei mostantól nemcsak múzeumok és műgyűjtők privilégiumai, hanem az oktatásban, művészeti projektekben és akár személyes inspirációként is felhasználhatók. Gondoljunk csak bele: Kahlo színpompás, érzelmekkel teli alkotásai mennyire megmozgathatják egy új generáció kreativitását!
Magyarok, akikre büszkék lehetünk
A közkinccsé váló művek sorában ott találjuk Herczeg Ferencet, a magyar irodalom kiemelkedő alakját. Legismertebb regénye, Az élet kapuja, amely egy katolikus pápaválasztás fordulatos történetét meséli el, most újra reflektorfénybe kerülhet. Nemcsak irodalmi értéke, hanem történelmi és kulturális jelentősége miatt is megérdemli a figyelmet.
Szintén 1954-ben hunyt el Rapaics Raymund, a magyar botanikai kutatások egyik úttörője, aki részletesen bemutatta az Alföld ősi növényvilágát. Munkái mostantól szabadon felhasználhatók tudományos publikációkban vagy akár környezeti oktatási programokban.
A szabályok mögött: a szerzői jog működése
A szerzői jogi védelem nem örökérvényű, hanem a törvény szerint a szerző halálától számított 70 évig tart. Ez idő alatt a művek felhasználásához engedély szükséges, amelyet a szerző vagy annak örökösei adhatnak meg. Azonban a védelmi idő lejártával az alkotások közkinccsé válnak, azaz bárki szabadon felhasználhatja őket.
Fontos ugyanakkor, hogy a szerzők neve és öröksége továbbra is tiszteletet érdemel. Az örökösök vagy jogkezelő szervezetek felléphetnek, ha egy művet méltatlan módon használnak fel vagy ha a szerző nevét nem tüntetik fel megfelelően. Ez azt jelenti, hogy a művek szabad hozzáférhetősége nem jelent „szabad garázdálkodást”.
Művek, amelyek új életet kaphatnak
Ez az év hatalmas lehetőségeket kínál a művészeti és tudományos élet számára. Gondoljunk csak bele, mit jelenthet egy új fotókiállítás Robert Capa képeiből, egy Frida Kahlo ihlette kortárs művészeti installáció vagy akár egy Herczeg Ferenc-regény színházi feldolgozása. A közkinccsé válás nemcsak a művek újraélesztését, hanem a kultúra további gazdagítását is magával hozza.
Neked melyik mű ad ihletet? Egy Kahlo-festmény érzelmi ereje, Capa képeinek történelmi jelentősége, vagy Matisse színei és formái? Az biztos, hogy ezek az alkotások új perspektívákat nyitnak meg mindannyiunk számára.