Szabó István életműdíjat kapott Cannes-ban – „A történelem tehet róla, hogy ma is aktuális vagyok”
Állva ünnepelte a cannes-i közönség a 87 éves Szabó Istvánt, aki péntek este a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) életműdíját vehette át. A díjat A napfény íze digitálisan restaurált verziójának világpremierje előtt adták át a rendezőnek a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Filmtörténeti pillanat a tengerparton
Páratlanul megható és ünnepélyes este volt a cannes-i fesztiválon: a legendás rendező, Szabó István vehette át a FIPRESCI életműdíját, amelyet Thierry Frémaux fesztiváligazgató méltatása előzött meg. A napfény íze – amely Koltai Lajos operatőri munkájával és Ralph Fiennes, Rachel Weisz, Jennifer Ehle főszereplésével vált világsikerű alkotássá – restaurált változatának bemutatója előtt a nézők hosszú percekig állva tapsoltak a magyar mesternek.
A 25 éve készült, történelmi panorámát felrajzoló film a Cannes Classics program keretében tért vissza a fesztiválvászonra – immár 4K minőségben, a Nemzeti Filmintézet és Koltai Lajos együttműködésével.
„Ez a film ma aktuálisabb, mint valaha”
Szabó István meghatottan idézte fel első cannes-i sikerét: „A Koncert című diplomafilmemmel 1962-ben nyertem díjat Cannes-ban. Most újra itt lehetek – és újra köszönthetem a mozit.”
A vetítés előtt az MTI-nek elmondta: sokan hangsúlyozzák, mennyire időszerű A napfény íze – de szerinte ez nem a filmalkotó érdeme, hanem a történelemé. „Én 1938-ban születtem. Volt Horthy-, Rákosi-, Szálasi-rendszer, volt ’56 – mindenféle volt az életemben. Hogy ezek a tapasztalatok hasonlítanak, az nem az én hibám, de nem is az én erényem.”
A rendező emlékeztetett arra is, hogy több korábbi filmje is hasonlóan „aktuális” maradt: „A Mephisto, a Redl ezredes, az Édes Emma, Drága Böbe, vagy a Zárójelentés – mind visszhangzanak ma is. Ez Közép-Európa.”
Egy film, amely évszázadokat mesél el
A napfény íze nemcsak Szabó István egyik legszemélyesebb és legsikeresebb alkotása, hanem a 20. század viharos történelméről is enciklopédikus erejű látleletet ad. Egy magyar zsidó család generációkon átívelő történetén keresztül mutatja meg az ideológiák, politikai rendszerek és emberi sorsok drámáját.
A film 1999-ben, a torontói világpremier után három Európai Filmdíjat is elnyert, köztük a legjobb színész (Ralph Fiennes) és a legjobb operatőr (Koltai Lajos) díját. A nemzetközi koprodukcióban készült alkotás producerei Robert Lantos és Andras Hamori voltak.
A most bemutatott digitálisan felújított változat a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának és Filmlaborjának, valamint Koltai Lajosnak köszönhetően valósulhatott meg.
A magyar mozi újra reflektorfényben
Szabó István öt filmje is szerepelt már a cannes-i versenyprogramban, a Redl ezredes 1985-ben elnyerte a Zsűri díját, a rendező pedig egy évvel később a nemzetközi zsűri tagjaként tért vissza a Croisette-re. Most, több mint hatvan évvel első cannes-i jelenléte után, életműdíjjal tisztelegtek munkássága előtt.
A 78. Cannes-i Fesztivál idén immár nyolcadik alkalommal válogatott be magyar klasszikust a Cannes Classics szekcióba, olyan legendás filmek után, mint Makk Károly Szerelem, Fábri Zoltán Körhinta, Bacsó Péter A tanú, vagy Jancsó Miklós Szegénylegények.
A mozi tehát ünnepelt – és ahogy Szabó István fogalmazott: „Én csak elmeséltem egy történetet, ahogy tudtam. Hogy ez ma is él, azt a nézők érzik. És talán azért is, mert itt, Közép-Európában mindig van mit elmesélni.”
Borítókép: Scott A. Garfitt | Forrás: MTI/MTVA
