Természet, ahogy ritkán látjuk – Elindult a kérészek tánca a Tiszán
Aki egyszer látta, sosem felejti. A nyár eleji esték egyik leglenyűgözőbb és legmulandóbb természeti színjátéka már elkezdődött: a Tisza Szeged alatti szakaszán felbukkantak az első tiszavirágok. A 12 centiméteres, hosszú farksertéikkel elegánsan lebegő kérészek tömegei a naplemente előtti órákban bontogatják szárnyaikat, és kezdik meg évezredek óta ismétlődő, mindössze néhány órás életük utolsó felvonását – a rajzást.
A kérész életének három éve egy napban csúcsosodik
A Polingenia longicauda – ismertebb nevén tiszavirág – már az ókori forrásokban is feltűnik, de a tudomány számára csak a 17. században vált részletesen ismertté. Különlegessége nemcsak méretében, hanem életciklusában is rejlik. Lárvái három évig élnek a Tisza iszapos medrében, egymás melletti alagutakban, apró közösségekben. Aztán eljön a pillanat: az idő, a vízhőmérséklet és talán a hold állása is úgy akarja, hogy az egyedek ezrei egyszerre induljanak el a vízfelszínre.
A rajzás egy ökoszisztéma szempontjából is rendkívüli esemény. A kérészek, még szárnyas állapotukban, szó szerint minden oldalról veszélyben vannak. A vájatoknál békák várják őket, a víz alatt ragadozó halak, a levegőben madarak – mind részei ennek a néma, mégis feszültséggel teli balettnek. Az apró lények célja azonban világos: a párkeresés.
Egyetlen cél: élet továbbadása, mielőtt a selyemtestű táncosok eltűnnek
A rajzás során a hímek sűrű, kavargó tömegben cikáznak, keresik a levegőben repülő nőstényeket, akikkel a levegőben párosodnak. Az aktus után a hímek rövidesen elpusztulnak. A nőstények még néhány pillanatig a víz fölött lebegnek, majd lerakják 5-8 ezer petéjüket a vízfelszínre, mielőtt ők is eltűnnek. Az élet körforgása itt olyan látványosan és tisztán játszódik le, hogy nem csoda, ha spirituális jelentést is tulajdonítanak ennek a néhány órának.
A tiszavirág rajzása nemcsak gyönyörű, de rendkívül törékeny jelenség is. A kérészek érzékenyek a vízminőségre, a folyók szabályozására és a környezeti változásokra. Épp ezért mára csak a Tisza és néhány mellékfolyója maradt a faj biztos menedéke. A kérészekből hazánkban mintegy száz faj él, de közülük tizenegy már védett – nemcsak az állat, de a lárva, a tetem és minden egyéb származék is oltalom alatt áll.
Miért különleges ez az esemény?
A válasz egyszerű és mély: a tiszavirág-rajzás látványa az emberi létezés esszenciájára is rávilágít. Az idő rövidsége, az élet törékenysége és szépsége egyszerre mutatkozik meg ebben az egyszeri és megismételhetetlen balettban. Ez az élmény nemcsak a természetbarátokat, de a művészeket, fotósokat és filozofikus lelkeket is évről évre odavonzza a Tisza partjára.
Ha van lehetőséged, ne hagyd ki: a következő napokban Szeged alatt, a késő délutáni órákban, ha csendben figyelsz, tanúja lehetsz a természet egyik legszebb gesztusának. Ahol a kérészek táncolnak, ott a Tisza egy pillanatra szívet dobban.
