Tévhitek helyett tények: Mit jelentenek a jogszabályváltozások a foglalkozás-egészségügyben?

A 2024. szeptember 1-jével életbe lépett törvénymódosítások érthető zavarodottságot keltettek a munkáltatók körében. Sokan abban a hitben élnek, hogy bizonyos szektorokban már nincs kötelezettség foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásra. A valóság ennél bonyolultabb: a munkavédelmi törvény 58. §-a alapján az alapszolgáltatás támogatása minden foglalkoztató számára kötelező, még akkor is, ha egyes felelősségi formák átalakultak.

A működés kockázatait nem csupán a törvények megszegése, hanem a dokumentáció hiánya is felerősíti. Amennyiben egy baleset vagy egészségkárosodás esetén nem igazolható, hogy a munkavállaló alkalmas volt az adott munkakör betöltésére, a munkáltató nem csupán pénzügyi, hanem büntetőjogi felelősségre is számíthat.

Kockázatok a statisztikák tükrében

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 2020 és 2024 között évente mintegy 18-20 ezer munkabaleset történt. Ezek jelentős része közép- és kisvállalkozásokat érintett, s a legtöbb esetben nemcsak pénzügyi, hanem reputációs veszteséggel is járt. Csak 2024 első félévében 72 millió forint munkavédelmi bírságot szabtak ki.

A példák kézzel foghatóvá teszik a kockázatokat: ha egy sofőr szívinfarktust kap munka közben, és nem volt friss orvosi vizsgálata, a felelősség a munkáltatót terheli. Ha egy volt dolgozó pert indít egy kezeletlen betegség kapcsán, a dokumentáció hiánya szinte azonnal kockázatos helyzetbe hozza a céget.

Az ülőmunka rejtett veszélyei

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat nem csak a fizikai munkát végző dolgozókra vonatkozik. A modern munkakultúra egyik legnagyobb kihívása az ülőmunkához köthető társbetegségek – a magas vérnyomástól a mozgásszervi problémákig, a pszichés terheléstől a daganatos megbetegedések megnövekedett kockázatáig.

Az évi rutinvizsgálatok sok esetben egyébként az egyetlen olyan orvosi kapcsolatot jelentik, amelyhez a munkavállaló egy évben hozzájut. Ezek a szűrések nemcsak megelőzhetik a komolyabb problémákat, de lehetőséget is teremtenek arra, hogy a dolgozó időben felismerje: változtatnia kell az életmódján.

Egészségjuttatás mint HR-eszköz

A cégek egyre inkább felismerik: az egészségügyi juttatások nemcsak jogi kötelezettségek teljesítését szolgálják, hanem a munkavállalói elégedettség és a munkáltatói márka megerősítésének kulcsfontosságú elemei.

Az adómentes foglalkozás-egészségügyi alapellátás a dolgozó éves bérének csupán törtrésze, ám jelentős hozzáadott értéket jelenthet. Egyre több cég gondolkodik olyan komplex prevenciós csomagokban, amelyek egészség coach-támogatással, modern diagnosztikai eszközökkel és életmódváltási programokkal egészülnek ki.

A megelőzés és a felelőség közös

A jogi keretek teljesítése mellett a cégvezetők és HR-szakemberek is egyre tudatosabban keresik azokat a megoldásokat, amelyek valóban értéket teremtenek a munkavállalóik számára. Dr. Lackó Richárd foglalkozás-egészségügyi szakorvos szerint a törvények teljesítése mellett a hosszútávú gondoskodás az, ami megkülönbözteti a felelős céget a többiektől. Karvalics Attila, az A-Lab Medical és a Dolomit-Med tulajdonosa szerint az élen járó munkáltatók már nem a költségcsökkentésre, hanem az egészségfejlesztésre építik stratégiájukat.

Egy érthető üzenet: a megelőzés nem luxus, hanem kötelesség

A foglalkozás-egészségügyi rendszer nem csupán működési feltétel, hanem a jövőbiztos vállalati kultúra része. A tudatos prevenció, a modern vizsgálati eszközök és az emberközpontú megközelítés hosszútávú hasznot hoz a cégnek és a dolgozónak egyaránt. Aki ma felelősen gondolkodik, nem csupán jogszerűen, hanem jól is működik.