„Ugyanazt csinálom, mint eddig, mégis hízom!” – Ha ezt az utóbbi időben te is kimondtad (vagy csak magadban gondoltad), nem vagy egyedül. A 40–45 év feletti nők nagy része pont ebben a furcsa átmenetben találja magát: romlik az alvás, hullámzik a hangulat, kúsznak fel a kilók – főleg has tájékán –, miközben a naptár tele van, és sokszor még egy nyugodt ebédszünet is luxusnak tűnik.
Németh Katalin életmódmentor szerint ilyenkor a legrosszabb, amit tehetünk, hogy magunkat hibáztatjuk – miközben a háttérben gyakran hormonális változások és egyetlen közös minta dolgozik: a teljes szétesettség. Ő azt vallja, nem tökéletesség kell, hanem ritmus: néhány egyszerű kapaszkodó, amit a valódi életben is lehet tartani.
– Kati, ha most egy olvasónk melléd ülne egy kávéra: hogyan mondanád el neki, miben segítesz a nőknek?
– Abban segítek a 40-45 feletti nőknek, hogy újra csúcsformába kerüljenek. Megmutatom, hogy életmódváltással, egy rugalmas keretrendszer segítségével bárki képes elérni a célját, legyen az akár a testsúly csökkentése, egészségesebb táplálkozás vagy akár a változókori panaszok megszüntetése, enyhítése. Mindezt természetes módszerekkel, csodaszerek, termékértékesítés nélkül.
– Emlékszel még, mi volt az a pillanat, amikor először érezted: „na jó, az életmód tényleg nem csak elhatározás kérdése”?
– Igen, valóban egy konkrét pillanat volt: évekkel ezelőtt egy előadáson azt hallottam, hogy a korábbi terhességi diabéteszem miatt nálam is nagy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázata. Ez nagyon szíven ütött, és elgondolkodtam, hogy hogyan akarom leélni az életemet: gyógyszerekkel, betegen, vagy gyógyszerek nélkül. Természetesen az utóbbit választottam. Azt már tudtam, hogy a táplálkozásnak nagy ereje van; minden, amit megeszünk, megiszunk, hatással van az egészségi állapotunkra. Rájöttem, hogy az elhatározás kevés, következetesnek, kitartónak kell lenni – ez már igazi elköteleződés az egészséges életmód iránt – én ezt az utat választottam. Elkezdtem olvasni a témában, majd képzéseket kerestem, tanultam, képeztem magam. A fejlődés a mai napig nagyon fontos számomra, hogy a lehető legtöbb segítséget tudjam átadni az ügyfeleimnek.
– A te utadban hogyan találkozott a mozgás (fitness/zumba) és a táplálkozás? Mi volt az a „híd” a kettő között?
– Imádtam a zumbát, volt, hogy heti 11 órát tartottam. De ki ne imádná, ha a mozgás egy igazán szórakoztató formában történik? Amikor egy hétköznap esti zumba buli is egyben. Sokan jártak az óráimra, igazi közösség alakult ki, barátságok kötődtek. A lányok, asszonyok bíztak bennem, és többször kérdezték, hogy mit egyenek, hogyan táplálkozzanak a rendszeres mozgás mellett, hogy fogyni tudjanak. Ekkor még nem rendelkeztem a kellő ismeretekkel, így nem tudtam segíteni, de elindította bennem a gondolatot. Aztán jött az a bizonyos előadás…
– Mostanában milyen mondatokkal keresnek meg leggyakrabban a 40+ nők? Mik azok a tipikus élethelyzetek, amik visszatérnek?
– “Ugyanazt csinálom, mint eddig, mégis hízok!” A leggyakrabban fogyási szándékkal keresnek meg. 40-45 év felett változatlan életmód mellett is lassan kúsznak fel a kilók. Azok, akik tudatosabbak a táplálkozásban, sokszor elkeserednek, nem értik, mi történik a testükkel. A másik jellemző mondat “összecsapnak a fejem felett a hullámok, semmire nincs időm!” Főleg vállalkozó vagy vezető beosztású hölgyektől hallom ezt, hogy nincs idejük magukra, nem állnak neki főzni, sokszor össze-vissza esznek. Egy jól követhető, de rugalmas keretrendszer nagyon sokat tud segíteni.
– „Ugyanazt csinálom, mégis változik a testem”. Te ezt hogyan szoktad megnyugtatóan elmagyarázni?
– A változókorban jellemző, hogy a korábbi táplálkozási szokások, a bevált életmód ellenére is elindul a súlygyarapodás, főként has tájékán. A nők nem értik, mi történik ilyenkor, gyakran úgy érzik, hogy valamit elrontottak. De ez nem így van. Hormonális változások zajlanak a háttérben ez pedig hatással van az inzulinérzékenységre, anyagcserére, zsír eloszlására. Ami korábban működött, mára több tudatosságot igényel. Megnyugtató az, hogy az életmódot hozzáigazíthatjuk ehhez az új működéshez.
– Van olyan tünet vagy jelzés, amire te különösen figyelsz mert gyakran elsikkad a rohanásban?
– Nem feltétlenül egy konkrét tünet az, ami számomra igazán árulkodó, hanem inkább egy mintázat: a rendszertelenség. Azt látom, hogy sokan azért szenvednek a panaszaiktól, mert nincs kapaszkodó, nincs egy alapvető rendszer az életükben. Ez persze elsőként a táplálkozásban jelenik meg: kimaradó étkezések, kapkodás, sokszor útközben bekapott gyors kaják. De nagyon gyakran ugyanez a rendezetlenség ott van az alvásban, a mozgásban, a stresszkezelésben is. A rohanó hétköznapokban sokszor nem tűnik fel, hogy ez a folyamatos szétesettség mennyire megterheli a szervezetet – pedig a testünk kifejezetten szereti a kiszámíthatóságot, a ritmust. Én ezért mindig azt hangsúlyozom, hogy nem szigorú szabályokra van szükség, hanem egy olyan rugalmas rendszerre, ami az adott élethelyzethez illeszkedik. Amikor ez megszületik, gyakran már önmagában is javul az energiaszint, az emésztés, az alvás.
– Ha egy barátnőd azt kérdezné: „Perimenopauza lehet? Honnan tudjam?”, te milyen 3–4 szempontot mondanál neki?
– Ha egy barátnőm tenné fel ezt a kérdést, először is megnyugtatnám. A perimenopauza sokszor apró jelekkel indul, amiket sokszor nem is könnyű észrevenni. Az első szempont, amire felhívnám a figyelmét az a ciklus megváltozása. Ilyenkor még nem marad ki a menstruáció, de megváltozhat; rövidebbé, vagy éppen hosszabbá válik, erősebbek a tünetek másképp reagál a test, mint korábban. A második a hangulat és az idegrendszer állapota. Ha olyan mértékű ingerlékenységet, szorongást, türelmetlenséget tapasztal, ami korábban nem volt jellemző – és nem lehet egyértelműen külső okhoz kötni – az már intő jel lehet. Harmadikként az alvás minőségét említeném. Sok nőnél ez az egyik legelső változás: nehéz elalvás, éjszakai felébredések, forgolódás, hajnali ébredés. A legfontosabb üzenetem az lenne, hogy: nem kell megvárni, míg a tünetek átveszik az irányítást, érdemes minél előbb természetes módszerekkel támogatni a testet.
– Mi az, ami a te tapasztalatod szerint a legtöbbet dobja a közérzeten már 1–2 hét alatt?
– A tapasztalatom szerint nem egyetlen „nagy megoldás” hozza a legnagyobb változást, hanem pár egyszerű, következetesen tartott kis lépés. Az egyik leglátványosabb különbség a rendszeres étkezés hatására figyelhető meg. Itt a megfelelő tápanyagbevitelre, sok zöldség és fehérje fogyasztásra gondolok, de ide tartozik a cukor, az alkohol és a feldolgozott élelmiszerek elhagyása, csökkentése is. Sok nő arról számol be 1-2 hét után, hogy több az energiájuk, nincs falásroham, és egyszerűen csak jobban érzik magukat a bőrükben. A másik a stressz kezelése, relaxáció. Nem kell nagy dologra gondolni, elég pár perc befelé figyelés, légzőgyakorlat. Sokat számít a telefonhasználat, a képernyő idő csökkentése. A jobb alvás érdekében egy viszonylag állandó lefekvési idő, és egy rövid esti rutin. A harmadik: a napi 20–30 perc mozgás. Erősítő edzés, egy tempós séta vagy nyújtás – érdemes ezeket akár váltogatva beépíteni a mindennapokba. A lényeg ebben is a rendszeresség.
– Táplálkozásban mik azok az apró, reális változtatások, amik 40 felett sok nőnél „fordítanak a játékon”?
– Első, és egyben a legfontosabb: az utrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának elkerülése. Ezek ipari eljárással készülnek, mesterséges adalékokat, színezékeket, ízfokozókat, tartósítószereket, térfogatnövelőket stb. tartalmaznak. Ezekben az ultrafeldolgozott élelmiszerekben jellemzően sok kalória van, ezzel szemben tápanyagban nagyon szegények. Magyarul üres kalóriákat tartalmaznak, ráadásul a bennük található ízfokozók miatt “etetik magukat”, az ember hajlamos ezekből többet enni. A második a fehérje fókuszú táplálkozás: jó minőségű fehérjékből úgy érdemes megoldani az étkezéseket, hogy ne kelljen fehérjeporokat szedni. A harmadik dolog pedig a zöldségfogyasztás. Minden étkezéshez, de legalább napi egyszer mindenképpen együnk zöldséget. Sokan félreértik, nem salátát kell enni salátával, bátran lehet enni akár keresztesvirágúakat (káposztafélék, brokkoli, karfiol), de gyökérzöldségeket is (cékla, édesburgonya, burgonya, sárgarépa, zeller stb.).
– Van olyan „túl jó tanács”, amit a nők sokszor megfogadnak, aztán mégis rosszabb lesz tőle? Például túl kevés evés, túl sok kardió, szélsőségek…
– Tipikusan ilyen “jó” tanács, hogy egyél kevesebbet, mozogj többet. Sokszor jönnek hozzám úgy a nők, hogy ”Kati, én alig eszem egész nap, mégsem fogyok!” vagy “Salátától éhes maradok, és ingerült leszek!” A koplalás, önsanyargatás nem megoldás. Nem kevesebbet kell enni, hanem jót, tápanyagban gazdag ételeket, amelyektől nem éhezik a test. Egy salátát is el lehet készíteni úgy, hogy laktató legyen. Mellette pedig olyan mozgásformát kell keresni, amit nem kényszerből, hanem örömmel csinál az ember. Ehhez persze meg kell figyelni saját magunkat, mi az, ami működik, mi nem. Ha nem működik valami, akkor változtatni kell. Mert ami a barátnőnek, szomszédasszonynak, kolléganőnek bevált, az nekünk nem biztos, hogy jó lesz. Ha létezne olyan megoldás, ami mindenkinek egyformán jó, már rég tudnánk róla. Egy jól összeállított étrend, és a megfelelő aktivitás kiválasztása csakis személyre szabott lehet.
– A fehérje nálad gyakran előkerül. Hogyan lehet ezt hétköznapian megoldani, matekozás és stressz nélkül?
– Fehérjét a szervezetünk főként új sejtek, szövetek valamint hormonok építésében használja fel, fontos szerepet játszik az izomépítésben. A megfelelő fehérjebevitel támogatja az izomépítést és -megtartást. Hozzájárul a csontok, inak egészségéhez, elengedhetetlen az immunrendszer és az agy megfelelő működéséhez is. Változókor környékén pedig kiemelten fontos. A fehérjét lassabban emésztjük, mint a szénhidrátot, így az elfogyasztásuk után a teltségérzetünk jobb. Diéta esetén a fehérjefogyasztás azért is fontos, hogy a fogyás ne izomból történjen. A fehérjeigényt is egyénileg, a célok és a testösszetétel függvényében érdemes meghatározni. Ezt tanítom is az ügyfeleimnek, így képesek lesznek arra, hogy a napi étkezések összeállításánál valódi táplálékból be tudják vinni a szükséges fehérjét, lehetőleg fehérjeporok nélkül.
– Ha valaki egész nap tárgyal/vezet/vállalkozik, és este zuhan haza, mi a te „mentő vacsora” logikád?
– A “mentő vacsora” nálam inkább egy variálható sablon, ami nagyon jól működik. A képlet: fehérje + zöldség. Először mindig a fehérjét nézem: tojás, túró, tonhal konzerv, jó minőségű sonka, ebédből maradt sült hús; ez biztosítja a jóllakottságot és stabilizálja a vércukorszintet. Ehhez jön egy adag zöldség – a lehető legegyszerűbben: egy marék saláta, rukkola, fagyasztott zöldségkeverék, savanyúság, paradicsom, paprika, ami éppen van otthon. Hogy konkrét példát is mondjak, a “mentő vacsora” lehet egy tonhalsaláta, zöldségekre ütött tojás, vagy akár sonka-sajt-paradicsom kombó. Az is lényeges, hogy 10–15 perc alatt elkészüljön és készítés közben ne nassoljunk.
– Alvás: mi az a 2–3 dolog, amire te először ránézel, ha valaki éjjel felébred vagy nem pihentető az alvása?
– Az első, amire ránézek, az a vacsora összetétele és időzítése. Túl nehéz, vagy túl késői vacsora megzavarhatja az alvást. De a fordítottja is, ha valaki nem, vagy alig eszik, akkor az éhségtől nem tud elaludni. A másik pedig a stressz. Sokan egész nap pörögnek, stresszben élnek, majd este egyik pillanatról a másikra szeretnének elaludni. A szervezetnek azonban idő kell az átálláshoz. Egy rövid esti rutin, a képernyőidő csökkentése jót tesz az alvásnak is. Aztán a koffein, a késő délutáni kávézás, esetleg az alkoholfogyasztás is ront az alvás minőségén. Tapasztalatom szerint érdemes ezeket az alapokat rendbe tenni, így 1-2 hét alatt érezhetően pihentetőbb lesz az alvás, még akkor is, ha már a hormonális változások jelen vannak.
– Stressz: mi az a kis rutin vagy szemléletváltás, ami szerinted a leginkább alulértékelt, pedig rengeteget számít?
– A bennünket érő stresszt nem lehet megszüntetni, nagyon sok a feladat, rengeteg inger ér bennünket nap, mint nap. Ezeken a hatásokon még ronthat a nem megfelelő táplálkozás és a mozgásszegény életmód. A stresszre adott válaszokat tudjuk megváltoztatni apró rutinokkal, szemléletváltással. Már azzal fokozzuk a szervezet stressztűrő képességét, ha kerüljük vagy csökkentjük a finomított szénhidrátokban, cukrokban gazdag feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, a koffeint, alkoholt.
A stresszkezelés egyik kulcsa a mozgás. Ha másért nem is, de ezért mindenképpen megéri beiktatni napi 20-30 perc mozgást, ami lehet erősítés, tempós gyaloglás, jóga stb.. Pár légzőgyakorlat is nyugtató hatással bír. Nem kell túlgondolni, csak leülni egy nyugodt helyre pár percre és koncentráltan a légzésre figyelni.
– Mikor szoktad azt mondani valakinek: „ezzel érdemes orvoshoz is fordulni”? Mik azok a jelek, amikor nem csak életmódról beszélünk?
– Az ajánlásaimmal a célom egy hosszú távon tartható, egyszerűen alkalmazható, rugalmas étrend kialakítása, az általános közérzet javítása, semmiképpen nem célom az egészségügyi problémák kezelése vagy gyógyítása! Bármilyen felmerülő ismert, vagy feltételezett egészségügyi probléma, betegség esetén a háziorvoshoz, kezelőorvoshoz kell fordulni. Sokszor az ügyfelek már úgy érkeznek hozzám, hogy túl vannak egy kivizsgáláson, és az orvosi kezelés mellé, kiegészítő terápiaként szeretnének a táplálkozásukon, életmódjukon változtatni, ilyen módon is megtámogatni a szervezetük működését. Ezeket a közös munka elején mindig tisztázzuk.
– Mit nem ígérsz soha? Mi az, amiben szerinted túl sok a hangzatos ígéret a piacon?
– Nem ígérek egy tuti, mindenkinek egyformán működő megoldást. “Csak ezt az egy dolgot csináld/szedd be, és X nap alatt minden megoldódik, megváltozik az életed” típusú üzeneteket kimondottan károsnak tartom. A valóság ennél sokkal összetettebb. A valódi változás önmagunk megfigyelésével, önismerettel kezdődik, aztán türelmet, időt és következetességet igényel. Hétköznapi, kis változtatásokban, új szokások bevezetésében hiszek. Ez hoz valódi javulást. A legnagyobb siker pedig az, amikor rájössz, hogy a kulcs a kezedben van, átveheted az irányítást a tested fölött.
– Neked mi volt a legnagyobb szakmai „átkattanás” az elmúlt években, amit ma már teljesen máshogy csinálsz, mint régen?
– Sokkal rugalmasabb vagyok. Eleinte szigorúbb voltam magamhoz is és az ügyfelekhez is. Ma már nem akarok ráerőltetni senkire semmit. És nem is akarok eltiltani senkit bizonyos ételektől. Felismertem, hogy ha egy diétában valami kötelező vagy tilos, azt hosszú távon nem lehet tartani. Ezért tartom fontosnak megismerni az ügyfeleim szokásait és együtt alakítjuk ki a rugalmas keretrendszert, ami az adott személy ízlésének megfelel, és könnyedén be tud illeszteni a napi rutinjába. Kell a rugalmasság, mert mindig lesznek ünnepek, családi vacsorák, nyaralások, amikor az embernek jól esik a lazulás. Az ügyfeleim már tudják, hogy ilyenkor mire érdemes figyelni, és hogyan találnak vissza a mindennapi étrendjükhöz.
– Nálad mi az, ami akkor is stabil pont, amikor sok a munka? Rutin, reggel, mozgás, konyha, énidő?
– Elég jól kialakult rutinom van, amihez ragaszkodom. Például nem hagyok ki edzéseket sem, nagyon ritkán fordul elő, hogy munka miatt lemondom. Egyszer olvastam egy vicces idézetet: “a munka nem mehet az edzés rovására” – én ehhez tartom magam. Ugyanez a helyzet az étkezéssel is, nem hagyok ki étkezést munka miatt, mindig úgy alakítom a napomat, hogy legyen minimum fél órás ebédszünetem, és lehetőleg közel ugyanabban az idősávban. Megtapasztaltam, hogy jobban járok, ha ezeket betartom, sokkal koncentráltabb, produktívabb
tudok lenni.
– Volt olyan időszak, amikor neked is nehéz volt tartani a saját kereteidet? Mi segített visszatalálni emberi szinten?
– Nem nagyon van ilyen, én elég tudatos vagyok. Nálam ez a rendszer annyira jól működik, hogy nem esik nehezemre tartani. Persze az utazások, nyaralások alatt én is lazább vagyok egy kicsit. Egyébként mindenkinek van valamilyen rendszere, ha ránéz a saját életére, csak az nem mindegy, hogy mi lesz az eredmény később; egy egészségesebb, fittebb időskor, vagy egészségügyi kihívásokkal teli.
– Mi az, amiben ma már sokkal kedvesebb vagy magadhoz, mint régebben?
– Nem várom el magamtól a tökéletességet – és nem csak a táplálkozásra, az élet minden területére vonatkozóan. Alapvetően elég fegyelmezett vagyok, de vannak napok, amikor jólesik egy kicsit lazítani, és persze nem ostorozom magam. Ha 80 százalékban be tudom tartani a saját szabályaimat, akkor ez simán belefér a 20 százalékba. Szóval ez a 80/20 szabály jól működik, ami nálam valójában inkább 90/10.
– Amikor azt mondod, rugalmas keretrendszerben dolgozol: mik azok a „fix pontok”, és hol van a szabadság?
– Amikor azt mondom, hogy egy rugalmas keretrendszerben dolgozom, az tulajdonképpen azt jelenti, hogy vannak bizonyos alapelvek, kapaszkodók, amelyek segítenek, és amelyekhez mindig vissza lehet térni. Ez adja tulajdonképpen az életmód alapját. És van mellette egy mozgástér, ami miatt ez az egész hosszú távon tartható, élhető marad. A fix pontok sem szigorú szabályokat jelentenek, hanem olyan alapelvek, mint például az, hogy minden főétkezés tartalmazzon elegendő fehérjét, rostforrást, mennyi vizet igyunk, hogyan vásároljunk, mennyit sportoljunk, mozogjunk stb..
A szabadság pedig ott kezdődik, hogy nem mondom meg, mikor és pontosan mennyit és mit kellene enni, ez mindig az adott személytől, a napi rutinjától, az aktuális igényeitől függ. Erről szól a legújabb ebookom: A sikeres életmódváltás kézikönyve, amelyben bemutatom azt a rugalmas keretrendszert, amely már rengeteg nőnek segített a céljai elérésében – legyen ez, akár az ideális testsúly elérése, vagy egészségesebb táplálkozás. Ennek segítségével bárki képes lesz megérteni az egészséges életmód alapjait, meglátni, hogy milyen apróságokon múlik az életmódváltás sikere. És a lényeg, hogy bárki képes lesz kialakítani egy hosszú távon tartható, rugalmas étrendet kalóriaszámolgatás és az adagok méregetése nélkül.
– A 40+ középvezető/vállalkozó nők ideje arany. Hogyan néz ki nálad a „kicsiben is működik” szemlélet?
– A 40+ középvezető- vállalkozó nők valóban időhiányban élnek, főleg, ha még gyereket/gyerekeket is nevelnek. A megoldást náluk olyan minimumokban, kis változtatásokban látom, amelyek hatása hosszú távon összeadódik. (Erről ír James Clear: Atomi szokások c. könyvében.) A lényeg tehát az, hogy a kis lépéseknek is van eredménye, ha következetesen, naponta csináljuk. Például napi 10 perc mozgás lehet, hogy nem tűnik soknak, de pont tíz perccel több, mint a nulla. Ha már mozgásról van szó, lehet bármi, gyaloglás vagy jól összeállított otthoni “edzés-snack” (guggolások, kitörések, felülések, fekvőtámaszok stb.). Étkezésben pedig nagy segítség lehet a “meal-prep” vagyis az otthon előre elkészített, dobozolt ételek. Ezekre egyszer kell több időt fordítani, és hét a hét többi napján pedig csak elő kell kapni a hűtőből. Fontos, hogy ezek ismétlődjenek és épüljenek be a mindennapokba.
– Mesélsz az új menopauza fókuszról? Miért érezted azt az elmúlt hónapokban, hogy ebbe szeretnél mélyebben beleállni?
– Az elmúlt hónapokban egyre tisztábban látszott számomra, hogy a hozzám forduló nők többsége nem “csak” fogyni szeretne, hanem sokkal inkább jobban akarja magát érezni a bőrében. Ugyanazt a mintázatot láttam: fáradtság, alvászavar, hangulatingadozások, hőhullámok, hasi hízás. A menopauza és a perimenopauza sokáig olyan téma volt, amiről nem nagyon illett beszélni. Mégis ez az az életszakasz, ahol a régi, bevált módszerek egyszerűen már nem működnek ugyanúgy. Én azt éreztem, hogy mélyebben meg kell érteni a hormonális változásokat – és lefordítani őket a hétköznapok nyelvére. Szakmailag is, emberileg is erős késztetés volt bennem, hogy ebbe beleálljak. Túl sok nő él úgy, hogy azt hiszi, hogy ezt az állapotot el kell viselni, miközben rengeteget lehet javítani a tüneteken természetes megoldásokkal. Ezért szeretném, ha a nők megértenék, hogy visszavehetik az irányítást a testük felett.
– Az új videós kurzusodnak mi a lényege: milyen kérdésekkel érkezik jellemzően egy nő, és mivel lesz okosabb/nyugodtabb a végére?
– A Menopauza Masterclass videós kurzusom tulajdonképpen azokra a kérdésekre épül, amiket újra és újra megkapok. A nők jellemzően nem értik, mi történik velük. A korábbi életmódjuk, táplálkozási szokásaik mellett is hízni kezdenek, romlik az alvásuk, ingerlékenyebbek, fáradékonyabbak. Ez egy hiánypótló átfogó program, amely holisztikus szemlélettel közelíti meg a témát. A kurzus magyarázatot ad a kérdésekre, segít megérteni milyen hormonális változások történnek a változókorban és ezek a változások hogyan hatnak a testsúlyra, idegrendszerre, alvásra, hangulatra stb.. Mellékletben pedig egy táblázatban összegyűjtve számos természetes módszert mutatok be. Az egyes tünetekre konkrét ajánlásokat, számos gyakorlati tippet és trükköt ajánlok, amelyeket én is nap, mint nap alkalmazok. Ezekkel a legtöbb tünet intenzitása, vagy gyakorisága jelentősen csökkenthető.
A Menopauza Masterclass után a legnagyobb változás nem az, hogy egycsapásra megszűnik minden tünet, hanem az, hogy megváltozik a viszonyuk a saját testükhöz. A bizonytalanság, önhibáztatás helyét átveszi a megértés és a tudatosság. Ha elkezdik alkalmazni a módszereket, akkor a hétköznapok szintjén jönnek a kézzel fogható változások: jobb alvás, stabilabb energiaszint, megszűnő falásrohamok stb..
– Ha valaki most még nem ugrana bele programba, hanem csak „első lépést” szeretne: mi legyen az az 1–2 dolog, amivel jó szívvel elindulhat?
– Teljesen rendben van, ha valaki még nem áll készen arra, hogy belevágjon egy programba vagy kurzusba. Az egyik legjobb kiindulópont szerintem önmagunk megfigyelése. Talán naplózással a legkönnyebb követni, hogy mikor vagy energikusabb, mikor érzed kimerültnek magad, mikor jönnek a falásrohamok, hogy aludtál stb.. Ez a megfigyelés már önmagában rengeteg informácót ad. Ez után a másik lépés lehet a rendszeresség egyetlen új ponton: lehet ez egy fehérjében gazdag reggeli, napi 10 perc mozgás vagy egy esti rutint. Csak egyetlen apró változás, amit következetesen tudsz tartani. Innen indulhat el az igazi változás.
– Az interjúinkat már-már hagyomány jelleggel villámkérdésekkel szoktuk zárni. Csak vágd rájuk, ami elsőre eszedbe jut! Reggel: kávé vagy tea?
– Kávé. (Csakis reggeli után!)
– Sós vagy édes?
– Sós.
– Mi a leggyorsabb „stabil” reggelid?
– Rántotta zöldségekkel.
– Kedvenc alapanyag, ami nálad mindig van otthon?
– Tonhalkonzerv, tojás.
– Ha 10 perced van: séta, erősítés, nyújtás vagy tánc?
– Erősítés.
– Mi az a tünet, amiről bárcsak többet beszélnénk?
– Szarkopénia (izomvesztés).
– Mi az a mondat, amit leggyakrabban mondasz a klienseidnek?
– Ne bonyolítsd túl!
– Mi tölt vissza: csend, zene, természet vagy barátnők?
– Olvasás.
– Egy apró szokás, ami biztosan jobbá teszi a napod?
– Gyaloglás.
– Mi legyen a változókor „új mondata” a nők fejében?
– Lehetsz csúcsformában 40 felett is!
