Űripari hálózat létrehozásáról született megállapodás – Elstartolt a Hungarian Spacelab Network
Ha eddig azt gondoltad, az űrkutatás csak a filmek világában lehet igazi csapatjáték, most itt a bizonyíték, hogy Magyarországon is nagy dolgok történnek. Hungarian Spacelab Network néven ugyanis létrejött egy új űripari hálózat, amelyben kilenc hazai egyetem, két minisztérium és a Magyar Kutatási Hálózat fogott össze azért, hogy közösen írják tovább a magyar űrtörténelmet.
A megállapodást Budapesten, a Millenáris HUNIVERZUM Élményközpontban írták alá. Ez a pillanat talán nemcsak a szakembereknek, hanem mindannyiunknak emlékezetes mérföldkő lesz.
A magyar űrprogram új fejezete
„Egy ország kutatási, oktatási, tudományos kiválóságát az jelzi, hogy mennyire van ott az űriparban” – hangsúlyozta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, hozzátéve, hogy az elmúlt években a magyar űrkutatás és űripar hatalmasat lépett előre.
Nem is csoda: a HUNOR program útjára indítása óta egyre többször hallani arról, hogy a világűr nemcsak presztízs, hanem óriási tudományos lehetőség is. Most pedig ezzel az új hálózattal megkezdődhet egy sokkal szervezettebb, egymásra épülő kutatási és fejlesztési együttműködés.
Nem csak rakéták: orvostudomány, élelmiszeripar, mérnöki kutatások
A Hungarian Spacelab Network ereje éppen abban rejlik, hogy nem egy szűk tudományterületre koncentrál. Az együttműködésben ugyanis olyan programok kapnak helyet, ahol a technológia, a gyógyszerkutatás, az orvostudomány vagy akár a fenntartható élelmiszer-előállítás is fontos szerepet kap.
Ahogy Hankó Balázs fogalmazott, az egyetemek már eddig is jelentős munkát végeztek a UniSpace programban, és mostantól ezeket az eredményeket közös alapokra helyezik.
A magyar űrkutatás történelmi küldetés
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos arról beszélt: a HUNOR program világszinten kiemelkedő eredményeket hozott, sőt történelmi nemzetegyesítő küldetéssé vált. Kapu Tibor űrhajós missziója nemcsak tudományos áttöréseket alapozott meg, hanem egy olyan hullámot indított el, amely egyre több fiatalt és szakembert vonz a világűr kutatásához.
Ferencz Orsolya szerint a legfontosabb cél, hogy a tudás ne áramoljon el külföldre: itthon kell olyan lehetőségeket teremteni, amelyek miatt a kutatók szívesen maradnak, és akár a világ bármely pontjáról hazajönnek dolgozni. „Egy robbanásszerűen fejlődő iparágban a 21. század történelmét írjuk a világűrben” – fogalmazott.
Kilenc egyetem egy célért
A Hungarian Spacelab Network tagjai közt ott van Magyarország szinte minden nagy egyeteme: a Miskolci Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, a Széchenyi Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem is.
Őket támogatja a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat. Ez a szakmai szövetség egy olyan tudományos laborhálózatot épít, amely nemcsak a magyar űriparnak, hanem a gazdaságnak is új lendületet adhat.
Miért fontos mindez nekünk?
Lehet, hogy elsőre távolinak tűnik a világűr, de a hétköznapi életünk is sokkal szorosabban kapcsolódik hozzá, mint gondolnánk. Az űrkutatás hatással van az orvosi technológiákra, a kommunikációra, a közlekedésre vagy akár arra, milyen ételeket ehetünk a jövőben.
És ki tudja? Lehet, hogy a Hungarian Spacelab Network valamelyik kutatásában éppen egy magyar egyetemista fejleszt majd olyan megoldást, amely pár év múlva mindannyiunk életét jobbá teszi.
