Vitéz Jánossal és Hunyadi Mátyással indul az Akadémia történetét bemutató sorozat
Két meghatározó reneszánsz személyiség, Vitéz János és Hunyadi Mátyás áll az élén annak a nagy ívű cikksorozatnak, amely a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) történetét hivatott bemutatni – méghozzá nem is akárhogy! Az MTA 200 éves fennállása alkalmából indított sorozat célja, hogy időutazásra hívja az érdeklődőket: a honlapján április 24-től elérhető írások egészen a 15. századtól napjainkig tárják fel a magyar tudományos élet fejlődésének legizgalmasabb állomásait.
Történelem + tudomány = szellemi kaland
A sorozat a mta200.hu oldalon olvasható, és nemcsak évszámokat, neveket és intézményeket sorol, hanem valódi történeteken keresztül mutatja be, miként formálódtak a tudós társaságok, hogyan születtek az első komolyabb tudományos művek magyar nyelven, és miképp váltak a korábbi baráti körökből intézményesült tudósközösségek.
Az induló írás szerzői, Szilágyi Emőke Rita (az MTA-BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport vezetője) és Móré Tünde (a kutatócsoport posztdoktor kutatója) egyértelmű választ adnak arra, hogyan emelkedett ki Vitéz János személye a 15. századi szellemi közegből, és milyen szerepet játszott abban, hogy a latin mellett egyre több tudományos szöveg született magyarul is.
A tudomány reneszánsz bölcsője
A korabeli „akadémiai élet” meglepően izgalmas képet mutat. A legkorábbi hazai tudós társaság Vitéz János körül szerveződött még budai évei alatt (1439–1444), ahol irodalmi szövegek értelmezésével, kéziratok tudós javításával és csillagászati vitákkal töltötték idejüket a tagok. Később Vitéz székhelyét Nagyváradra, majd Esztergomba helyezte át, ahol már komolyabb tudóskör formálódott körülötte.
Ebben a társaságban olyan nevekkel találkozunk, mint unokaöccse, Janus Pannonius, a híres költő, filozófus; Galeotto Marzio, az itáliai humanista; vagy Johannes Regiomontanus, a német csillagász. És ott volt Hunyadi Mátyás, az uralkodó, akinek mecénási tevékenysége és tudomány iránti érdeklődése szintén fontos szerepet játszott a hazai tudományos élet fejlődésében.
MTA 200 – múltból jövőbe
A Magyar Tudományos Akadémia 200 éves jubileuma nem csupán ünnepi alkalom, hanem egy kivételes lehetőség is arra, hogy újraértelmezzük: mit jelent ma a tudomány, és hogyan épült fel az a szellemi örökség, amelyet ma az MTA képvisel. A sorozat célja, hogy átható képet adjon az elmúlt két évszázadról, miközben bemutatja azokat a történelmi és kulturális gyökereket is, amelyek már jóval az Akadémia 1825-ös alapítása előtt elkezdték táplálni a tudomány fáját.
A cikksorozat következő részeiben várhatóan megjelennek majd olyan tudományos óriások, korszakformáló események és háttértörténetek, amelyek nemcsak a múlt megértéséhez, hanem a jövő tudományos irányainak felismeréséhez is kulcsot adhatnak.
Ha érdekel, honnan indult a magyar tudomány és hová tart, ez a sorozat igazi csemege lesz – nemcsak tudományos beállítottságúaknak, hanem mindenkinek, aki szereti, ha egy ország történetét nemcsak évszámok, hanem eszmék, személyiségek és szenvedélyek írják.
További cikkek a témában:
