Wass Albert öröksége: Megosztottság és elismerés születésének 117. évfordulóján

Wass Albert születésének 117. évfordulóját méltóképpen ünnepelték meg Bonyhádon, ahol az Országgyűlés elnöke, Kövér László mondott emlékező beszédet az író Széchenyi téri szobra előtt. Az eseményen többek között az író irodalmi és történelmi örökségét hangsúlyozták, miközben rámutattak a körülötte zajló megosztó vitákra is.

Az irodalmi kanonizáció kérdése

Kövér László beszédében kiemelte, hogy Wass Albert életművét a rendszerváltás előtti évtizedekben szigorúan elzárták a nyilvánosság elől, a későbbi időszakban pedig gyakran érte rágalmazás és kritikák kereszttüze. „A hazugság népe ma is megosztónak nevezi őt” – fogalmazott a házelnök, utalva arra, hogy az író népszerűsége ellenére bizonyos körökben továbbra is ellenállás övezi irodalmi kanonizációját.

A politikus szerint Wass Albert népszerűsége és a magyarság számára betöltött szimbolikus jelentősége tagadhatatlan. Művei mára a legolvasottabb magyar irodalmi alkotások közé emelkedtek, és az író öröksége, amely a történelmi helytállást és a nemzeti identitás megőrzését hirdeti, ma is aktuális.

Történelmi kontextus és megosztottság

Kövér László kitért arra is, hogy Wass Albert pályafutása a Trianon utáni Erdély történelmi kontextusába ágyazódik, amelyben az író nemcsak műveiben, hanem közéleti tevékenységével is az erdélyi magyarság megmaradásáért küzdött. Emlékeztetett rá, hogy Wass Albert olyan időszakban alkotott, amikor a román fasiszta mozgalmak felemelkedése, majd a világháború utáni kommunista diktatúra árnyékolta be a magyarság sorsát.

Az író élete során számos megpróbáltatással szembesült, köztük a román kommunista hatóságok háborús bűnösként való elítélésével és az Egyesült Államokban ellene elkövetett merényletekkel. Mindemellett Wass Albert ellentmondásos megítélését tovább erősítette az a propaganda, amely antiszemitának bélyegezte őt, miközben irodalmi és közéleti szerepvállalásában gyakran kiállt az emberi jogok mellett.

Wass Albert-reneszánsz

Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója beszédében rámutatott, hogy az író műveit hosszú időn keresztül távol tartották az olvasóktól, de mára elérkezett a Wass Albert-reneszánsz időszaka. Hangsúlyozta: „Bízunk abban, hogy soha nem lesz tiltott szerző Wass Albert.”

A megemlékezés keretében a szobrot megkoszorúzták a rendezvény résztvevői, köztük Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Horváth Kálmán, Tolna vármegye főispánja, és Orbán Attila, a megyei közgyűlés elnöke.

Az irodalom és politika metszéspontjában

Wass Albert élete és munkássága ma is éles vitákat generál a magyar közéletben, amelyeket az irodalmi és történelmi megítélés összetett összefüggései táplálnak. Az évfordulós megemlékezés Bonyhádon nemcsak tisztelgés volt az író előtt, hanem annak szimbóluma is, hogy művei és eszméi továbbra is élénk hatással vannak a magyarság kulturális és történelmi tudatára.