Jódpótlás: Segít vagy épp hogy károkat okoz?

Egyre több helyen olvasni arról, hogy a különböző vitaminok mellett jódpótlásra is szükség van. De vajon tényleg így van? Segít, ha további jódmennyiséget viszünk be a szervezetünkbe? Vagy lehet, épp hogy ártunk vele? Cikkünkből megtudod.

Először is mi az a jód és szükségünk van-e rá egyáltalán?

A kérdés gyorsan rövidre zárható: A jód egy fontos nyomelem, amelyre a szervezetünknek szüksége van. Elsősorban a pajzsmirigyhormonok szintéziséhez, az idegrendszer működéséhez, valamint gyermekeknek a növekedéshez elengedhetetlen. A mindennapi étrendünk azonban nem fedezi a szükséges napi jódigényt. Ebből adódóan a világ számos országa, köztük Magyarország is jódhiányos területnek számít. Ezt ellensúlyozva ezekben az országokban a jódpótlást például a konyhasó jódozásával oldották meg, illetve Magyarországon az ivóvíz is mesterségesen jódozott.

Tehát akkor szükség van a jódpótlásra?

Ehhez érdemes előbb matekozni egy kicsit! A felnőttek napi jódigénye alapesetben 150 mikrogramm. Napi 2 liter ivóvíz fogyasztásával – az ívóvíz jódozásának köszönhetően – körülbelül 50-60 mikrogrammot viszünk be. Tehát ezzel fedezve van a szükségletünk körülbelül egyharmada. Itt azonban nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az átlag felnőtt lakosság bizony nem iszik meg napi 2 liter vizet.

A másik beviteli lehetőség, a jódozott konyhasó 15 mikrogrammot tartalmaz grammonként. Magyarországon a nők naponta átlagosan 11 gramm, a férfiak 16 gramm sót fogyasztanak. Itt megint csak csendben jegyezzük meg, hogy a WHO napi ajánlása mindössze 5 gramm, a a magyarokra oly jellemző túlzott sófogyasztással a magasvérnyomást és az abból követkető betegségeket kockáztatjuk.

A jódozott konyhasó fogyasztásával tehát a nők átlagosan 165 mikrogramm, a férfiak 240 mikrogramm jódot vesznek magukhoz naponta. Ehhez hozzáadva a vízfogyasztást, mindez bőven fedezi a napi jódszükségletet. Azaz bátran kijelenthetjük, hogy normál esetben nincs szükség jódpótlásra.

Mikor javasolt mégis a jódpótlás?

Két esetben mégis szükség lehet a jódpótlásra. Ez pedig az állapotosság, illetve szoptatás időszaka, mivel ilyenkor megnő a szervezet jódigénye (nemzetközi ajánlások alapján) napi 250 mikrogrammra. Épp ezért a hölgyeknek a várandósság alatt, illetve már annak tervezésekor érdemes elkezdeni a jód szedését. Ennek mennyisége körülbelül napi 100-150 mikrogramm. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb terhesvitamin ezt az igényt bőven ki is elégíti.

Mi történik, ha mégis szedünk jódot?

Napi 500 mikrogramm bevitel felett, különösen, ha mindezt tartóssan tesszük, pajzsmirigy-túlműködés alakul ki, mely adott esetben akár életveszélyes is lehet. A túlműködés tünetei lehetnek az izgatottság, az idegesség, a kézremegés, az érzelmi felfokozottság, az alvászavar, a magas pulzus, a szívritmuszavarok és a fogyás is.

Hashimoto-betegségben szenvedők számára pedig szigorúan tilos is a jódszedés, az ugyanis felerősíti az autoimmunfolyamatot, felgyorsítja a pajzsmirigy pusztulását és súlyosbítja az alulműködés mértékét is. Hashimoto-betegség esetén még állapotosság és szoptatás alatt sem javasolt jódot szedni és a terhesvitaminok közül is jódmentest kell keresni.