Válassza az Oldal lehetőséget

Jódpótlás: Segít vagy épp hogy károkat okoz?

Jódpótlás: Segít vagy épp hogy károkat okoz?

Egyre több helyen olvasni arról, hogy a különböző mellett jódpótlásra is szükség . De vajon tényleg így van? Segít, ha további jódmennyiséget viszünk be a szervezetünkbe? Vagy lehet, épp hogy ártunk vele? Cikkünkből megtudod.

 

Először is mi az a jód és szükségünk van-e rá egyáltalán?

 

A kérdés gyorsan rövidre zárható: A egy fontos nyomelem, amelyre a szervezetünknek szüksége van. Elsősorban a pajzsmirigyhormonok szintéziséhez, az idegrendszer működéséhez, valamint gyermekeknek a növekedéshez elengedhetetlen. A mindennapi étrendünk azonban nem fedezi a szükséges napi jódigényt. Ebből adódóan a világ számos országa, köztük is jódhiányos területnek számít. Ezt ellensúlyozva ezekben az országokban a jódpótlást például a konyhasó jódozásával oldották meg, illetve Magyarországon az ivó is mesterségesen jódozott.

 

Tehát akkor szükség van a jódpótlásra?

 

Ehhez érdemes előbb matekozni egy kicsit! A felnőttek napi jódigénye alapesetben 150 mikrogramm. Napi 2 liter ivóvíz fogyasztásával – az ívóvíz jódozásának köszönhetően – körülbelül 50-60 mikrogrammot viszünk be. Tehát ezzel fedezve van a szükségletünk körülbelül egyharmada. Itt azonban nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az átlag felnőtt lakosság bizony nem iszik meg napi 2 liter vizet.

A másik beviteli lehetőség, a jódozott konyhasó 15 mikrogrammot tartalmaz grammonként. Magyarországon a naponta átlagosan 11 gramm, a férfiak 16 gramm sót fogyasztanak. Itt megint csak csendben jegyezzük meg, hogy a napi ajánlása mindössze 5 gramm, a a magyarokra oly jellemző túlzott sófogyasztással a magasvérnyomást és az abból követkető betegségeket kockáztatjuk.

A jódozott konyhasó fogyasztásával tehát a nők átlagosan 165 mikrogramm, a férfiak 240 mikrogramm jódot vesznek magukhoz naponta. Ehhez hozzáadva a vízfogyasztást, mindez bőven fedezi a napi jódszükségletet. Azaz bátran kijelenthetjük, hogy normál esetben nincs szükség jódpótlásra.

 

Mikor javasolt mégis a jódpótlás?

 

Két esetben mégis szükség lehet a jódpótlásra. Ez pedig az , illetve szoptatás időszaka, mivel ilyenkor megnő a szervezet jódigénye (nemzetközi ajánlások alapján) napi 250 mikrogrammra. Épp ezért a hölgyeknek a várandósság alatt, illetve már annak tervezésekor érdemes elkezdeni a jód szedését. Ennek mennyisége körülbelül napi 100-150 mikrogramm. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb terhesvitamin ezt az igényt bőven ki is elégíti.

 

Mi történik, ha mégis szedünk jódot?

 

Napi 500 mikrogramm bevitel felett, különösen, ha mindezt tartóssan tesszük, -túlműködés alakul ki, mely adott esetben akár életveszélyes is lehet. A túlműködés tünetei lehetnek az izgatottság, az idegesség, a kézremegés, az érzelmi felfokozottság, az alvászavar, a magas pulzus, a szívritmuszavarok és a fogyás is.

Hashimoto-betegségben szenvedők számára pedig szigorúan tilos is a jódszedés, az ugyanis felerősíti az autoimmunfolyamatot, felgyorsítja a pajzsmirigy pusztulását és súlyosbítja az alulműködés mértékét is. Hashimoto- esetén még állapotosság és szoptatás alatt sem javasolt jódot szedni és a terhesvitaminok közül is jódmentest kell keresni.

A szerzőről

Tóth Kriszta

Egész életemet végigkísérte az írás. Kisiskolás koromtól az összes suliújság szerkesztőségében ott voltam, majd a pályafutásomat is az ország egyik legnagyobb városának napilapjánál, illetve régiós havilapjánál kezdtem. Mellettük is számos újságnak, blognak, magazinnak írtam az évek alatt. Az elmúlt pár évben pedig már mint könyvíró is bemutatkozhattam a nagyvilágnak. Eddig két könyvem jelent meg, s a továbbiak is már ott sorakoznak a fiókban vagy legalábbis a fejemben. A TűsarkakON magazint 2021-ben indítottam útjára.

Nézd meg ezt is!

Közelgő események